Skip to content

Útmutató: DÖK SZMSZ írása

Ezen az oldalon lépésről lépésre átvesszük, hogyan kell megfogalmazni, majd milyen folyamat végeredményeként lép hatályba a diákönkormányzati szervezeti és működési szabályzat (röviden DÖK SZMSZ).

Mi az a DÖK SZMSZ?

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata a DÖK alapdokumentuma. Az SZMSZ rögzíti a DÖK létezését, szervezeti felépítését és működésének rendjét. A DÖK SZMSZ-ben kell például meghatározni, hogy a diákönkormányzaton belül milyen tisztségek vannak, és hogyan zajlik a tisztségviselők megválasztása.

A DÖK SZMSZ segít elkerülni a félreértéseket, hiszen a játékszabályokat a képviselők közösen fogadják el, és ezek (a DÖK-ön belül) mindenkire kötelező érvényűek. Ezenkívül kiemelten fontos szerepet játszik az SZMSZ, ha a diákönkormányzat erős érdek- és jogképviseletet szeretne kiépíteni, hiszen az SZMSZ megléte jelentős jogi legitimációt ad a diákönkormányzatnak.

Hogyan írjunk DÖK SZMSZ-t?

Első gondolatra elrettentőnek tűnhet a DÖK SZMSZ írás, hiszen itt egy jogi dokumentumról van szó. Megnyugtatásnak annyit, hogy annak idején mi (a cikk írói) sem tudtuk, hogyan kell nekiállni, de idővel csak rájöttünk, és az első SZMSZ után a második annyival gördülékenyebben ment. Ma már a harmadik, negyedik SZMSZ után készen állunk megosztani azt a receptet, amelyet a többévnyi tapasztalat alapján alkottunk.

Alapelvek

Az SZMSZ nem lehet jogszabályellenes! Talán a legfontosabb alapelve a DÖK SZMSZ-nek, hogy nem kerülhet bele semmilyen olyan rendelkezés, amely ellentétes lenne a felette álló jogszabályoknak (Alkotmány, törvény, rendelet), valamint az iskolai SZMSZ/házirendnek. Amennyiben az SZMSZ egy pontja jogszabályellenes, úgy a nevelőtestületnek jogában áll azt elutasítani (az elfogadás és hatálybalépésről bővebben később).

Tartsuk az alsóban tanult hármas tagolást. Mint bármely szöveget, a DÖK SZMSZ-t is három nagy részre tudjuk bontani: bevezetés, tárgyalás és befejezés. A bevezetésben leírjuk, hogy mi a dokumentum célja, hogyan lesz hatályos, meddig érvényes, valamint mely jogszabályok alapján készült. A tárgyalásban jön a főtartalom, itt írjuk le a DÖK célját, feladatát, részletezzük a jogait, hogyan él ezekkel, kiket képvisel, kik a tagjai, milyen tisztségei/bizottságai vannak, és hogyan működik. A befejezésben pedig lezárjuk a történetet, leírjuk az SZMSZ elfogadásának módját, és mely esetekben lehet módosítani. Ezt követi a legvégén a DÖK vezető aláírása.

Törekedjünk a rövid, tömör, de precíz megfogalmazásra. Az SZMSZ egy jogi dokumentum, nem pedig irodalmi mű. Itt nem az a lényeg, hogy mennyire van szépen megfogalmazva, hanem hogy minden információ precízen benne szerepeljen. Fontos, hogy egyértelműen fogalmazzunk, ezzel megakadályozva a félreértelmezésekből adódó konfliktusokat.

Ne írjunk bele minden részletet az SZMSZ-be. Sokszor az SZMSZ írásakor nem tudhatjuk még, a gyakorlatban pontosan hogyan is fog működni a DÖK. Ilyen esetekben adjunk nagyobb szabadságot a tisztségeknek és bizottságoknak, hogy lehetőségük legyen megtalálni valódi feladatukat és kialakítani saját működésüket. Például ne határozzuk meg, hogy a képviselők milyen platformon kommunikálnak, vagy ne az SZMSZ-ben rögzítsük a különböző munkacsoportok feladatait (ezzel elkerülhetünk egy SZMSZ módosítást, ha később máshogy alakulnak a dolgok, mint ahogy gondoltuk).

Minimalizáljuk az ismétlődő szövegeket. Igyekezzünk minden információt csak egyszer leírni, hiszen az ismétléstől a dokumentum csak hosszabb, és a jövőben nehezebben módosíthatóvá válik (több helyen kell átírni).

Amit csak tudunk szedjünk külön pontokba, paragrafusokba. A jogi szövegekben kifejezetten nehéz a tájékozódás. Igyekezzünk minden rendelkezést külön, számozott ponthoz írni, hogy majd a jövőben könnyebb legyen rá hivatkozni. A hosszabb tömör szövegeket szedjük szét paragrafusokba, ezzel segítve az olvasót a tájékozódásban.

Az SZMSZ tartalma

A fenti alapelvek észben tartásával kezdjünk is neki. Na de mit is írjunk? Mielőtt bármit is elkezdenénk írni gondoljuk végig fejben az SZMSZ tartalmát. Vegyünk papírt és ceruzát, és vázlatpontokba dolgozzuk ki a következőket:

  • Kiket képvisel a DÖK? (pl. az iskola összes osztálya)
  • Osztályonként hány DÖK képviselő legyen?
  • Milyen tisztségek legyenek a DÖK-ben? (elnök mindenképp legyen)
  • A különböző tisztségek milyen feladatokkal, kötelességekkel járnak?
  • Hogy zajlik a tisztségviselők megválasztása (kik vesznek rész a választáson)?
  • Milyen bizottságok legyenek a DÖK-ben?
  • A különböző bizottságoknak milyen szerepük lesz a DÖK működésében?
  • Mikor határozatképesek a DÖK ülései? (a képviselők hány százalékának kell jelen lenni?)
  • Kik jelenhetnek meg a DÖK ülésein?
  • Ki írja az ülés jegyzőkönyvét/emlékeztetőjét?

Ha segít rajzoljunk le a DÖK felépítését, és nyilazzuk be, hogy ki kivel fog majd beszélni, ki kinek felel. Amennyiben végig gondoltuk milyen tisztségek és bizottságok legyenek, találjunk ki hozzájuk valamilyen ütős, hivatalosnak hangzó nevet. Ötletek tisztségekre: elnök, elnökhelyettes, jegyző, titkár, jegyzőkönyv vezető, munkacsoportvezető, projekt-menedzser. Ötletek bizottságok nevére: intézőbizottság, szerkesztőbizottság, diák-közgyűlés, választmány, vezetőség.

Ha sikerült kitalálni a DÖK felépítését, képzeljük el a diákönkormányzatot működés közben. Játszunk le magunkban különböző szituációkat, mi történne ekkor és akkor (pl. ha az elnök lebetegedne, ki venné át a helyét). A “szimulációkból” szerzett tapasztalatok alapján gondoljuk át a kitalált működési rendünket, és szükség esetén módosítsuk.

Megfogalmazás

Az SZMSZ írás legnehezebb része a konkrét szöveg megfogalmazása. Hogy tudjuk a lehető legkönnyebben leírni szép magyar mondatokban azt, amit a fentiek alapján papíron, vázlatpontokban kidolgoztunk? A legegyszerűbb az, ha megnézünk egy konkrét példát, és átírjuk azt benne, amit mi máshogy gondoltunk. Ugrás a példára!

Az SZMSZ elfogadásának és hatálybalépésének menete

Miután sikeresen elkészítettük a DÖK SZMSZ-ének szövegét jöhet az elfogadtatás hosszú folyamata. A diákönkormányzati SZMSZ hatálybalépéséről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban EMMI rendelet) határoz. Az EMMI rendelet 120. § (3) bekezdése kimondja, hogy

“A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.”

20/2012. (VIII. 31.) EMMI 120. § (3) bekezdés

Ennek alapján a DÖK SZMSZ hatálybalépésének rendje a következő:

Amennyiben azt választjuk, hogy a nevelőtestület döntése ellen a fenntartónál fellebbezünk, úgy ezt 15 napon belül kell megtennünk (2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Köznev. tv.) 39. § (2) bekezdés).

Letölthető DÖK SZMSZ sablon

A lenti diákönkormányzati szervezeti és működési szabályzat általánosított verzióját itt tudod letölteni:

Amennyiben a mi SZMSZ sablonunkból tervezel kiindulni, mindenképp írd át a sárgával kiemelt részeket, a többit rád bízzuk!

Példa DÖK SZMSZ

Nézzünk meg egy valódi, hatályban lévő diákönkormányzati SZMSZ-t, és vegyük át pontról pontra. Az alábbi példában a Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium Diákönkormányzatának SZMSZ-ét vizsgáljuk.

A dokumentum elején, a bevezetésben rögzítve van a DÖK székhelye, az SZMSZ célja, hatálya, érvényessége, valamint listázva vannak a kapcsolódó jogszabályok.

Az SZMSZ elfogadásának (hatálybalépésének) módját jogszabály szabályozza.

A DÖK-kel kapcsolatos jogszabályokat azért érdemes felsorolni, mert a DÖK SZMSZ-t valójában csak ezek mellett lehet igazán értelmezni, és sokat segít, ha mindig kéznél van egy lista róluk.

A 2. pont már a tárgyaláshoz tartozik, ez rögzíti a diákönkormányzat célját, feladatát. Fontos ennél a pontnál észben tartani, hogy a diákönkormányzat törvényben leírt alapfeladata az érdek-, és jogképviselet (Köznev. tv. 48. § (3) bekezdése szerint), ezért ennek mindenképp szerepelnie kell.

SZMSZ második oldal

A 3. pont részletezi a diákönkormányzat jogosultságait és kötelezettségeit.

A DÖK jogaival és kötelességeivel egyszerre több jogszabály is foglalkozik, ezért érdemes az ezekben meghatározott jogokat összegyűjteni és egy listában leírni.

Figyelem! A javaslattételi jog értelmében, amennyiben a diákönkormányzat javaslatot tesz (pl. házirend módosítási javaslat), akkor a nevelőtestületnek 15 napon belül érdemi választ kell adni, tehát döntést kell hozni az ügyben! (Köznev. tv. 39. § (1) bekezdése alapján)

A DÖK jogait jogkörönként érdemes 3 csoportba sorolni. Ezek a döntési jogkör, egyetértési jogkör (vétójog), és a véleményezési jogkör.

A döntési jogkör azt jelenti, hogy a diákönkormányzat az adott kérdésben önállóan döntést hozhat.

Az egyetértési jog alapján, amennyiben az adott kérdésben a diákönkormányzat nem ért egyet a nevelőtestülettel, úgy ott meg kell állni, mindaddig, amíg a felek nem jutnak közös álláspontra.

A véleményezési jogkörben a nevelőtestület, vagy fenntartó köteles a döntéshozatal előtt beszerezni a diákönkormányzat véleményét.

Az 5. oldalon folytatódik a DÖK jogok felsorolása.

A 6. oldalon tovább folytatódik a DÖK jogainak felsorolása.

A 3.3.1. pont külön kitér a véleményezési jog gyakorlati alkalmazására, ahogyan arról a jogszabály rendelkezik.

Fontos megjegyezni, hogy a DÖK képviselőjének jogában áll megjelenni a nevelőtestületi értekezleten, amennyiben olyan kérdésben születik döntés, amelyben a DÖK-nek véleményezési joga van.

A 3.5. pont kitér a diákönkormányzat kötelességeire, amelyekről ugyancsak jogszabály határoz.

A 4. pontban kezdődik a valódi tartalom, magának a diákönkormányzatnak a felépítése és működése.

Az ezzel kapcsolatos első rendelkezés rögzíti, hogy a DÖK, az iskola mely tanulócsoportjait képviseli. Itt nincsen kötelező előírás, ezt mindig az adott DÖK-nek kell eldönteni (általában hagyomány alapján).

Fontos megjegyezni, hogy egy iskolában akár több diákönkormányzat is működhet! Ilyenkor az a DÖK járhat el az iskola egészét érintő ügyekben, amelyiknek nagyobb támogatottsága van, feltéve, hogy ez legalább a tanulók 50%-a (EMMI rendelet 120. § (1) bekezdése alapján).

A 4.1. pont legalja rögzíti, hogy valamennyi DÖK tisztségviselő mandátuma csak egy évig érvényes. Ez igaz az elnökre is, tehát ebből következik, hogy évente van elnökválasztás.

A 4.2. pont tárgyalja a diákönkormányzat vezetőségét, amelynek tagjait a 4.2.1. pont rögzíti.

A 4.2.2. pont rögzíti a diákönkormányzati elnök feladatát, jogait és megválasztásának módját. A további alpontok rendelkeznek a további vezetőségi tagokról.

A különböző testületek, tagok leírásánál javasolt külön kitérni az adott testület/tag feladataira, jogaira és kötelességeire. Ennek a három pontnak a kitárgyalásával hatékonyan definiálható egy adott elem szerepe a DÖK-ön belül.

A 4.3. pont bevezeti a DÖK következő testületét, az intézőbizottságot. A dokumentum külön kitér az intézőbizottság tagjainak, valamint magának a testületnek a feladataira, jogaira és kötelességeire.

Az intézőbizottság tagjainál a “legfeljebb 5 munkacsoport vezető” jó példa az általánosításra, hiszen nem mondja meg konkrétan milyen munkacsoportok legyenek (majd működés közben kiderül milyen csoportok kellenek).

A 4.4. pont tárgyalja a DÖK főtestületét, a választmányát. Mint ahogy eddig, itt is külön kirészletezi a tagok (itt: képviselők) feladatait, jogait, kötelességeit.

A választmányi tagokat figyelve, feltűnhet, hogy nem szerepel köztük a DÖK munkáját segítő pedagógus (pedig ez elég gyakori). Ez azért van, mert a diákönkormányzat feladata a tanulók érdekképviselete (Köznev. tv. 48. § (3) bekezdés). Ennek okából – véleményünk szerint – a pedagógusnak semmi keresnivalója nincsen a DÖK közvetlen döntéshozatalában (tanácsadóként már annál inkább).

Amennyiben az ülések határozatképességét az összes aktív képviselők száma alapján állapítjuk meg (4.5.2. pont), akkor érdemes beépíteni egy mechanizmust az időközben inaktívvá vált képviselők leváltására. Ezáltal biztosítható, hogy azok a képviselők akik csak úgy szó nélkül eltűntek, ne akadályozzák a többiek munkáját (azáltal, hogy miattuk válik határozatképtelenné az ülés).

A 4.5. ponttal befejeződik a DÖK szervezeti felépítésének magyarázata, és áttérünk a DÖK működési rendjére.

A 4.5.1. pontban bevezetett éves munkaterv véleményünk szerint kifejezetten hasznos, hiszen keretet biztosít az év eleji tervezésnek. A munkaterv írásról bővebben külön oldalon beszélünk.

A DÖK üléseknél mindenképp adjuk meg azt a részvételi arányt, amelytől határozatképesnek minősül az adott ülés. Ezt szokás szerint 50%-ban határozzák meg, de elvben akármi lehet.

A határozatképesség megállapításánál fontos, hogy mit veszünk 100%-os részvételnek (a viszonyítási pont). Azt javasoljuk, hogy csak az aktív tagokat vegyük számba, hiszen nagyon nehéz mindig az összes képviselőhelyhez viszonyítva elérni az 50%-os részvételi arányt.

Érdemes arra is gondolni, mi történik ha nem jön össze a határozatképes ülés. Ilyen esetre javasoljuk beépíteni azt a lehetőséget, hogy a megismételt ülés mindenképpen határozatképesnek minősüljön.

Nagyon fontos, hogy minden ülésről valamilyen formában írásos emlékeztető készüljön. Ez nem azt jelenti, hogy szó szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni, elég egykét vázlatpontot írni, arról ami elhangzott. Az emlékeztető mellé minden esetben csatoljunk jelenléti ívet, hiszen ez bizonyítja, hogy az adott ülés határozatképes volt-e, vagy sem.

A 4.5.3. pontnak az a célja, hogy létrehozzon egy egységes eljárásmódot arra, az esetre, hogy valakinek kifogása van a DÖK működése kapcsán. Erre gyakori példák: “Nem jött meg a megrendelt pulcsim, pedig kifizettem.”, “Kiraktatok Instagramra egy képet, amiben benne vagyok és szeretném ha leszednétek.”

A 4.5.3.1. pont részletezi a panasz rögzítésének módját. A következő pont pedig leírja a panaszkezelési eljárás menetét, különös tekintettel a fellebbezési lehetőségekre.

Az 5. pont kezdetével véget is ért a DÖK működésének leírása.

Az 5. pont leírja a kapcsolattartás rendjét a DÖK és az iskolavezetés között. Ennek középpontjában a DÖK munkáját segítő pedagógus áll.

Fontos észben tartani, hogy a segítő pedagógus nem a DÖK rendes tagja, hanem csupán külsős tanácsadói és kapcsolattartói szerepet tölt be.

A 6. pont záró rendelkezéseivel el is érkeztünk a dokumentum befejezéséhez. Itt leírunk mindenféle dolgokat amelyek nem kaptak külön pontokat, például azt, hogy hol lesz megtekinthető az SZMSZ, továbbá összefoglaljuk a dokumentum elkészítésének és elfogadásának rendjét (kik írták és kik fogadták el).

A 6.1. pont részletezi, hogy mely esetekben lehetséges az SZMSZ módosítása (ebben szabad kezünk van, jogszabály nem ír elő kötelességet).

Kifejezetten fontos kiemelni, hogy az SZMSZ-t soron kívül módosítani kell, ha jogszabályi változás, vagy az intézményi SZMSZ/házirend módosítása azt szükségessé teszi (ügye a DÖK SZMSZ nem lehet jogszabályellenes).

A 7. pont legitimációs záradéka a végső lezárása a dokumentumnak, itt leírjuk, hogy konkrétan melyik DÖK ülésen fogadták el a képviselők az SZMSZ-t, majd ezt követően hitelesíti a diákönkormányzat elnöke a dokumentumot.

A DÖK SZMSZ mellé csatolni kell a nevelőtestület jóváhagyásának határozatát, amennyiben van.

Fontos megjegyezni, hogy a DÖK SZMSZ akkor is hatályba lép, ha a nevelőtestület 30 napon belül nem nyilatkozik.