Újra ülésezett az Országos Diáktanács

Újra ülésezett az Országos Diáktanács

Ismét személyesen ülésezett az Országos Diáktanács. A kedden az Emberi Erőforrások Minisztériumában megtartott ülésen részt vett többek között Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Kovács Péter a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke. Az esemény három fő témája az aktuális helyzet, az ODP 43. ajánlási pontja, valamint a hamarosan esedékes újabb ODP volt.

Érettségi

Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár az érettségivel kapcsolatban elmondta, a vizsgák lebonyolítása eddig rendben ment, és az előzetesen “kiszivárgott” információk nem bizonyultak helyesnek.

Ezentúl ismertette, a legtöbben történelem tantárgyból tettek emelt szintű érettségi vizsgát, közel 8000 tanuló.

A szóbelik kérdésével kapcsolatban elmondta, mint ismert, idén ismét meg lesznek tartva a szóbeli vizsgák, hiszen ezek eltörlését a járványügyi helyzet nem indokolja. Így ez a tanév lehet az első olyan, amikor az érettségi vizsgák lebonyolítása teljes mértékben visszatér a “normál kerékvágásba”.

Kompetenciamérések

A kompetenciamérések ügyében a helyettes államtitkár elmondta, hogy az eredmények egész Európában rosszabbak lettek mint a koronavírus előtt. A magyar eredmények ugyan még nincsenek meg, de várhatóan ezt a nemzetközi trendet fogják itthon is leképezni.

Ismertette, idén a magyar mérések terén újdonságnak számított, hogy a teljes kompetenciamérés digitálisan zajlott, illetve bekerült egy újabb mért tantárgy: a természettudományok.

Hangsúlyozta, hogy a digitalizáció ezen a téren nagy fejlődést fog jelenteni, ugyanis az elektronikusan kitöltött feladatlapoknak jóval hamarabb lesz meg az eredménye. Mint mondta, a cél az lenne, hogy a kompetenciamérések eredményei már a tanév végére elérhetők legyenek, szemben a mostani éves javítási idővel.

Ukrajnai háborús helyzet

Kisfaludy László helyettes államtitkár elmondta, az orosz-ukrán konfliktus a hazai köznevelésre is hatást gyakorol. Elmondása szerint jelenleg Magyarországon mintegy 700 ezer menekült tartózkodik tartósan, a többi hazánkba érkező továbbutazik más európai országba.

Az itthon maradott menekültekre jellemző, hogy kivárnak az oktatás terén, tehát nem lépnek azonnal be a magyar köznevelési rendszerbe. Ennek oka, hogy egyrészt bíznak mihamarabbi hazatérésükben, másrészt pedig online be tudnak kapcsolódni az ukrán digitális oktatásba.

A helyettes államtitkár ismertette, a magyar oktatásba való betagozódottak aránya azonban napról napra növekszik. Eddig összesen mintegy mintegy 2000 fiatal lépett be a köznevelésbe. Míg az első hetekben szinte csak kárpátaljai magyarok csatlakoztak, úgy azóta növekszik az ukrán anyanyelvűek száma is. Számukra az első feladatot a magyar nyelvvel való megismerés jelenti.

Ezentúl elhangzott, hogy nincsen jellemzően halmozódás, csak elszórtan vannak 20-30 fős csoportok. Az átlag azonban azt mutatja, hogy mintegy 2,5 ukrán diák tanul egy iskolában. Ennek következménye, hogy rengeteg iskolát érinti a helyzet.

Kisfaludy László elmondta, további segítségként megnyitották az érkezők részére az érettségire való jelentkezést, hogy ezáltal akár a hazai felsőoktatásba is bekapcsolódhassanak a végzős korú tanulók. Az erre jelentkezőknek biztosították, hogy magyar nyelv és irodalom helyett, magyar mint idegen nyelv tantárgyból vizsgázhassanak.

A tankönyv-ellátottsággal kapcsolatban elhangzott, hogy gyorsított eljárás keretében felkerült a tankönyvlistára több olyan tankönyv is, amely eredetileg a kárpátaljai magyaroknak készült, hogy segítse őket a magyar nyelv elsajátításában. Ezekhez a könyvekhez mind az iskolák (KELLO-n keresztül), mind pedig a tanulók is ingyenesen hozzá tudnak férni.

Fejlemények az ODP 43. ajánlásával kapcsolatban

“Azt kérjük az oktatási kormányzattól, hogy teremtsék meg annak feltételeit, hogy a diákok anonim módon, legalább évente értékelhessék oktatóik munkáját. Annak részletes eredményei hozzáférhetőek legyenek az intézmény vezetése számára; összesített, anonimizált eredményei pedig tantárgycsoportonként legyenek elérhetők az intézmény honlapján.”

2020. évi Országos Diákparlament ajánlásai

Az Országos Diáktanács a mostani ülésen külön napirendi pontként tárgyalta az ODP 43. ajánlását, a korábbi ülésen történt egyeztetések továbbviteleként. Ennek keretén belül a résztvevők már meglévő jó gyakorlatokat nézték át, és fogalmaztak meg ezek alapján lehetséges kivitelezési módokat.

A tanács tagjai az ajánlással kapcsolatban megfogalmaztak néhány alapelvet is, mint például, hogy a kérdések legyenek diáknyelven és rövidek, a kérdéssor kitöltése legyen anonim, illetve hogy az egész kérdőív kitöltése történjen digitálisan.

Országos Diákparlament 2022

Utolsó napirendi pontként felmerült az esedékes Országos Diákparlament kérdése is.

A köznevelési törvény rendelkezései szerint 2020 tavasza után idén ismét meg kell rendezni az Országos Diákparlamentet. Erre várhatóan ősszel a Megyei Diákparlamenti rendezvények után kerül majd sor.

“Az oktatásért felelős miniszter kétévenként összehívja a diákparlamentet. A diákparlament a diákok közneveléssel kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az előterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el, amelyben megfogalmazza véleményét, javaslatát.”

2011. évi CXC. törvény 78. § (8) bekezdés

Az idei ODP ügyében a helyettes államtitkár javaslatokat kért a tanács tagjaitól arra vonatkozóan, hogy idén milyen témákat dolgozzanak fel a Megyei Diákparlamentek, illetve maga az Országos Diákparlament.

Kiemelt kép: saját fotó