Több mint külföld: Mi az az Erasmus+ ?

Az Erasmus szó hallatán sok mindenre gondolhatunk: Európa, utazás, továbbtanulás. A köztudatban leginkább az egyetem alatt külföldön töltött félévekkel azonosítják, sokan pedig csak legyintenek, hogy az ő intézményükben már nincs ilyen lehetőség. Eközben vannak, akik egy hetet töltenek nemzetközi színtéren Erasmus programmal, 18 éves magyar fiatalok százai vonatozzák körbe Európát minden évben, mások már nem is diákok, mégis Erasmus tréningekről posztolnak, és a közösségi oldalakat is elárasztotta számtalan felhasználó eramuslife hashtagje.
De akkor mit értünk pontosan Erasmus alatt? Mi a különbség az Erasmus és az Erasmus+ között? Kik jelentkezhetnek, hogyan lehet pályázni, és miért éri meg?

Több mint külföld című sorozatunk ezen kérdések körbejárását és megválaszolását tűzte ki célul, miközben bizonyítja, a nemzetközi mobilitás sokkal több mint egy külföldi út: életre szóló élmény, új szemléletmód és végtelen lehetőség. A frissen induló sorozat első részében betekintést nyújtunk az EU egyik legnépszerűbb programjának történetébe, kitűzött céljaiba és néhány kiemelt típusába.

Mi az Erasmus+?

Röviden: az európai oktatás, képzés, ifjúságügy és sport támogatására irányuló uniós
program.

Az Erasmus program 1987-ben jött létre a felsőoktatási hallgatók csereprogramjaként. Az első évben mindössze 11 európai ország vett részt benne, majd a folyamatos bővülésnek köszönhetően 1997-ben Magyarország is csatlakozott a kezdeményezéshez. Az Erasmus+ ennek a programnak a kibővített, 2014-ben indult utódja. Míg az eredeti Erasmus elsősorban felsőoktatási csereprogram volt, az Erasmus+ már felöleli a köznevelést, szakképzést, felnőttoktatást, ifjúságügyet és sportot is. Emellett az Erasmus+ nemcsak egyetemistáknak szól, hanem szakmai gyakorlatot, önkéntességet, ifjúsági cseréket és oktatói mobilitást is kínál a 13 és 30 év közötti fiataloknak.

Mi a célja?

• • a fiatalok és az ifjúsági szakemberek nemzetközi tapasztalatszerzésének támogatása

• • a nemformális tanulás népszerűsítése és alkalmazása

• • a társadalmi részvétel elősegítése

A legnépszerűbb programok közé tartozik a(z):

• • Tanulói mobilitás – középiskolásoknak

• • Hallgatói mobilitás – egyetemistáknak

• • Ifjúsági cserék – 13-30 év közötti fiataloknak (hallgatói jogviszony nélkül is!)

• • DiscoverEU – 18 éves utazni vágyóknak

• • Ifjúságsegítőknek szóló mobilitási lehetőségek/ tréningek – szakemberek számára

Fontos, hogy a felsorolt lehetőségekre általában egyetemen, képzési intézményen, vagy más civil szervezeteken keresztül lehet pályázni.

Az Erasmus+ egy rendkívül sokszínű és széleskörűen lefedett program, ami minden korosztály számára tartogat izgalmas lehetőségeket és új kihívásokat. Ha érdekel, miről szólnak az egyes típusok, milyen feltételekkel jelentkezhetsz rájuk és szívesen olvasnál személyes beszámolókat, kövesd a sorozat további részeit!