Ez a tézis már az 2000-es évek óta fokozódó probléma a világban, amely a technológia fejlődésével kulcskérdéssé vált. Amióta szélesebb körben elérhető az információhullám, azóta könnyebben vagyunk elérhetők és megtalálhatók a médiában. Amíg ez nem volt ilyen gyors és olcsó, a megtévesztő médiumok és kampányaik sokkal egyterűbben működtek. Manapság az igazságnak van a legnagyobb értéke. Az információháború ma napról napra folyik, és mindannyian szemlélői vagyunk különböző platformokon. A mai cikkemben a 2026-os fő médiamanipulációs konteókat bontom ki itthon, és a nagyvilágban.
Ha nem tájékozódsz
Objektív olvasóként sok ember úgy gondolhatja, hogy a legkönnyebb út, ha távol marad mindenféle médiumtól. Mégis, ha ezt teszik lépten-nyomon a sportközvetítések közti szünetben, a Grammy zenei díjátadón, a rádióban, a kedvenc filmek közti reklámszünetekben találkoznak 1-2 percben egy adott oldal álláspontjaival, ami nem jelent igazságot, se megoldást a napi hírmennyiség elfogyasztására. Aki nem tájékozódik napi szinten, ő az igazságtól, és az általános társadalmi kérdésektől fosztja meg magát.
Álhírek és terjesztésük
A 2000-es évek óta fejlődő internetbuborék a végtelen előny mellett teret adott arra, hogy ma pár kattintással választ kapjunk a kérdésekre, legyen ez egy egyszerű keresőmodelltől, vagy egy manuálisan fejlesztett mesterséges intelligencia adatbázisából. Az álhírek, a kiragadott mondatok, a kimondott, de nem alátámasztott állítások sokkal több figyelmet kapnak manapság, mint egy bírósági döntés, egy tényekkel alátámasztott oknyomozó cikk. A manipulációt ma viszont tetten tudjuk érni! A nézettségi tendenciák és visszajelzések (reakciók, kommentek, likeok) átvették a konvencionális értékelésünk uralmát. Hiszen ma már a legbutább komment is eljut több száz emberhez alsóhangon, ezzel egyidőben az igazságtartalmát, a jelentőségét mind magunk ítéljük meg.
A befogadó szerepkör fontossága
Ezért ma nagyobb hangsúly helyeződik a befogadónak való megfelelésre, a figyelemfelkeltésre, mint a tényszerű igazságok leírására, kimondására, és ha az igazság nem elég megbotránkoztató, akkor ezek a médiumok gyakran a megalapozatlan hazugságokhoz nyúlnak, akár még mesterséges intelligencia felhasználásával is, amelynek tendenciáit megfigyelhetjük világszerte. Ki mondja meg az igazságot? Ez a sorok közti olvasást, a széles körű embercsoportokkal való interaktálást, a társadalom fontos mozgatórugói véleményének meghallgatását igényli. Ez a tendencia indította el a politikai országjárás újszerű népszerűsödését, mivel a kortárs politikusok is észlelték, hogy így van a legkönnyebb lehetőségük hús-vér kapcsolatot építeni szimpatizánsaikkal.
A mesterséges intelligencia elterjedése és az igazság megkérdőjelezése
Napjainkban egyre több szürreális videóval találkozunk, az elmúlt hetekben a nagy hóhelyzet Oroszországban Kamcsatkában mégis egy olyan helyzetet szült, melyben az abnormális mennyiségű hó következtében médiára posztolt ott lakók videói, és az anonim AI-generált videók szintúgy elárasztották az internetet, és az objektív szemlélő már nem tudta elkülöníteni, mikor találkozik az extrém természeti jelenség reprezentálásával, és mikor egy AI-generált videóval. Ez itthon is gyakori gondot okoz, mivel a képgeneráló, hanggeneráló funkciók hirtelen a széles nyilvánosság kezei közé kerültek. A médiában így a kevésbé tudatos réteg könnyen manipulálható hazugságokkal. Az Európai Unió 2023-as erre vonatkozó törvényei kötelezik a posztoló feleket a feltüntetésre, mégis ez gyakran hiányzik. Ezzel a befogadó összezavarodhat, és még több kérdés merülhet fel benne.
Botprofilok
Habár ez itthon nem olyan jelentős, mint külföldön, a nemzetközi hatása annál megkérdőjelezhetőbb. A 2024-es amerikai választásoknak fontos alapkövei voltak a feleket támogató médiaoldalak. A korábban Twitterként, ma X-ként ismert felület 2025 novemberében bevezetett egy funkciót, amellyel visszakövethető, melyik fiók milyen országból posztol. Ezután több meghatározó republikánus médiakampányt folytató oldalról derült ki, hogy Ázsiából vagy Afrikából posztolnak. Ezek a profilok az olvasók részére erős politikai érzelmű üzeneteket posztoltak, gyakran naponta többször. Ezzel manipulálva az amerikai nyilvánosságot. Ez félelmetes fegyvert jelent a világ többi országára is, mivel most már a név nélkül posztoló oldalak lehet, hogy egyáltalán nem is jártak még az adott országban, amelynek egyik oldalának támogatását propagálják.
A pénz kérdése
A pénz kérdésének fontosságát az algoritmusok mutatják meg igazán. Akármilyen platformon fogyasztjuk a médiát, a fizetett hirdetésekbe akkor is önkéntelenül belefutunk. Legyen ez a nagy hirdetőtáblákon, vagy a tiktokon. Az igazságot és a valódi narratívát nem az mondja, akinél a pénz van, hanem aki pontos tényekkel alátámasztott érvrendszert tud felépíteni. A hirdetésként feltüntetett médiatartalmak gyakran egy irányított üzenetet és hamis megoldást próbálnak közvetíteni, mindezt a reklám erejével kiemelve az átlagos algoritmusból. Ezért fontos, hogy ne vegyük készpénznek azt sem, amit ők állítanak.
Zárszó
A média csatatérré vált ma, és egyre nehezebb eligazodni, ezért a későbbi időben kérnélek titeket, hogy csak számotokra biztonságos és felülvizsgált oldalakról tájékozódjatok a hírekről, itthon és külföldön is.
Referenciacikkek:
https://www.bbc.com/news/live/cwy11n79j90t
https://www.theguardian.com/technology/2025/nov/27/pro-trump-x-twitter-accounts-based-in-asia
