Becslések szerint világszerte minden hónapban több mint kétmilliárd ember menstruál, mégis még mindig rengeteg tabu és félreértés övezi a témát.
Az ENSZ felmérése szerint lányok és nők milliói nem engedhetik meg maguknak a megfelelő mennyiségű és minőségű menstruációs termékeket és nem jutnak hozzá a megfelelő higiéniához a menstruációs egészségük biztosítása érdekében. A menstruációs szegénység globális probléma, mert szegény és gazdag országok lakóit egyaránt érinti.
A menstruációs szegénység azt jelenti, hogy valaki nem fér hozzá a megfelelő mennyiségű vagy minőségű menstruációs termékhez, illetve a szükséges higiéniai létesítményekhez (tiszta mosdók, folyóvíz). Ennek lehet pénzügyi oka, de az oktatás hiánya is vezethet menstruációs szegénységhez. Az Európai Unió felmérése szerint az Unióban a lányok és nők 10%-a tapasztalt élete során legalább egyszer menstruációs szegénységet.
Mi az a pink tax:
A menstruációs szegénység egyik oka a termékek árában keresendő. Itt érdemes megemlíteni a pink tax fogalmát. A rózsaszín adó (angolul pink tax) fogalma először az 1990-es években jelent meg, de komolyabban csak az elmúlt 10 évben került a köztudatba. A rózsaszín adó igazából azt jelenti, hogy egyes nőknek szánt termékek akár 40%-kal is drágábbak a bolt polcain, mint a férfiaknak szánt megfelelőik. Ez nem egy törvényes adó, mégis, számos országban jelen van. Amellett, hogy természetesen teljesen irreális, hogy egy termék csupán azért drágább legyen, mert nőknek készült, nem mehetünk el a bérszakadék súlyosbító körülménye mellett sem, hisz számos munkahelyen ugyanazért a munkáért a nők még mindig kevesebb pénzt kapnak.
Szerencsére ez a tendencia megtörni látszik. Egyre több politikai vezető tűzte ki célul a menstruációs termékek adómentesítését, hiszen az indokolatlanul magas adókulcs ezeken a termékeken csak még kevesebbek számára teszi elérhetővé ezeket a termékeket. Többek között Finnországban, Spanyolországban és Lengyelországban csökkentették a menstruációs termékeken lévő adó mértékét, Skóciában pedig 2020-ban bevezették, hogy mindenki, aki igényt tart rá, ingyenesen kaphat menstruációs termékeket.
Fenntarthatóság:
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak a fenntartható menstruációs termékek, például a menstruációs kelyhek vagy a mosható betétek. Ezek hosszabb távon olcsóbb alternatívaként szolgálhatnak, mint eldobható társaik, azonban ezek alkalmazásakor még kiemeltebb szerepet kap a higiéniai infrastruktúra biztosítása.
Következmények:
A menstruációs szegénység következményeiről azonban még mindig keveset beszélünk. Az Egyesült Királyságban közel kétmillió lány hiányzott félévben belül az iskolából legalább egy fél napot a menstruációja miatt, de Gambiában ez a szám havonta öt napig is eltolódhat. Hosszú távon ez azt jelenti, hogy egy év alatt mintegy másfél havi oktatásból maradnak ki, ami végül lemaradásához, vagy az iskola otthagyásához vezethet. Az oktatásból való kimaradás és a munkahelyi hiányzások hosszú távon korlátozhatják a nők gazdasági lehetőségeit, ami tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Számos közösségben az első menstruáció megjelenését a felnőtté válás jelképének tekintik, így sok lány számára a következő nagy mérföldkő a házasság. A gyermekházasságok nem csak a lányok testi és lelki egészségét veszélyeztetik, hanem sok esetben szexuális bántalmazássá is átfordulhat. A gyermekházasságok csak tovább erősítik a menstruációs szegénység fogalmát, hisz az alig 11-12 éves lányok úgy kerülnek a feleség szerepbe, hogy ők sincsenek tisztában azzal, mi történik a saját testükkel.
A menstruáció körüli stigma és szégyenérzet komoly mentális terhet jelenthet. A Libresse felméréséből kiderült, hogy a menstruáció még mindig tabunak számít. Bár a mindennapi élet része, ötből csupán két nő beszél róla a párjával. Ez egy ördögi kört indít el, hiszen minél kevesebben beszélnek róla, annál kevesebb lány és nő lesz képes kifejezni szükségleteit, gondolatait, hiszen a legalapvetőbb biológiai folyamatokról sem merünk már beszélni.
Összegzés:
A menstruációs szegénység tehát nem csak egészségügyi, hanem társadalmi, szakpolitikai és
fenntarthatósági ügy is. A menstruációs szegénység elleni harc legfontosabb eleme a
kommunikáció, tévhitek eloszlatása a menstruációval kapcsolatban és az oktatás. Az UNICEF
2023-as felmérése alapján a közel-keleti és afrikai térségben a lányok 20%-a nem rendelkezik
a megfelelő és elegendő információval a menstruációjával kapcsolatban. Az iskolákban
történő felvilágosító órák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a menstruáció előtt álló lányok
megértsék testük működését, illetve tisztában legyenek a folyamatokkal, és amennyiben
szükséges, felismerjék, ha baj van és segítséget tudjanak kérni. Ezeknek az órának a szélesebb
körű bevezetése azt is elősegítené, hogy ne csak évekkel később derüljenek ki olyan
rendellenességek, betegségek, amik a rendszertelen menstruáció hatására felismerhetők
lennének.
