2024.02.23-án ülésezett ebben az évben első alkalommal az Országos Diáktanács.
Az ülésen részt vett dr. Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, valamint dr. Jásper András, a Diákközéletért Alapítvány elnöke.
Továbbá jelen volt az államtitkárság által meghívott előadóként:
- Dr. Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke
- Pálfi Erika, a Belügyminisztérium Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztályának főosztályvezetője
- Farkas Andrea referens asszony
- Dr. Kiss László, az Oktatási Hivatal gyógypedagógiai szakszolgálati referense
Az ülés elején dr. Balatoni Katalin átfogó tájékoztatást adott a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény keretében végrehajtott béremelésről.
A helyettes államtitkár beszámolójában hangsúlyozta, hogy ezen soha nem látott mértékű béremelés mintegy 140 000 pedagógust érint országszerte. 2025-ben pedig további 20%-os emelés várható és az eddigi sávos rendszer helyett a teljesítmény alapú bérezés lép érvénybe.
Ezt követően számszerűsített adatokkal prezentálta a helyettes államtitkár a tankerületi fenntartású intézményekben dolgozó pedagógusok átlagos juttatásait, miszerint:
- Pályakezdő: 561 100 forint
- Ped. 1.: 601 992 forint
- Ped. 2.: 679 135 forint
- Igazgató: 1 018 403 forint
Ezen adatok tartalmazzák a mesterdiplomához kapott +2%-os, a hiányszakok tanításához kapott +4%-os, illetve az esélyteremtési illetményrészhez rendelt +20%-os emelést is.
Dr. Balatoni Katalin elmondása szerint minden változás nehéz, ellenben ők az új szabályozás bevezetésével csupán igazságossá akarták tenni a rendszert:
“Aki megfelelő módon sokat vállal, azt jobban el kell ismerni.”
Dr. Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnökének előadása következett, aki többek között elmondta, hogy a Nemzeti Ifjúsági Tanács és az Oktatási Hivatal hamarosan együttműködési megállapodást fog aláírni a diákönkormányzatok megsegítése érdekében.
Az előadások sorát Pálfi Erika főosztályvezető asszony folytatta, „Közösségi nevelés (osztályfőnöki) tanóra” címmel.
A főosztályvezető a NAT2020 által kiadott kerettantervek évfolyamonkénti tartalmi elemeit mutatta be. Többek közt megemlítette, hogy a központi útmutatás maradéktalan alkalmazása kötelező az osztályfőnökökre nézve, hiszen annak már az intézmények helyi tantervébe is beépítésre kellett kerülnie.
Ezt követően Farkas Andrea referens előadását hallhatták a diákképviselők, aki a digitális tartalomfejlesztés terén elért eredményekről számolt be:
A közelmúltban új arculatot kapott nkp.hu sok, eddig nem látott fejlesztésen esett át. Pálfi Erika főosztályvezető felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az oldalukon többek között:
“okosfeladatok, fejlesztő tartalmak, tudásfelmérő feladatok is megtalálhatók.
Továbbá bemutatásra kerültek az egyes okostankönyvek, „A” típusú tankönyvek sorozata mellett 30 db „B” típusú tankönyv transzformációja készült már el, melyekben részletesen szemléltették pl. a testre szabható extra szolgáltatásokat.”
A magyar érettségi megváltozott követelményrendszerére való tekintettel felhívták a figyelmet arra, hogy a tankonyvkatalogus.hu weboldalon belül úgynevezett felkészítő feladatgyűjtemény érhető el, mely az egyedüli hivatalos segédlet az új vizsgarendszerhez.
Az Országos Diáktanács részéről kérdésként merült fel, hogy a Belügyminisztérium miért határozza meg a tankönyveket központilag.
–Pálfi Erika főosztályvezető asszony erre válaszul elmondta, hogy korábban 7000 különféle tankönyv volt a magyar piacon, amely egyrészt rendkívül környezetszennyező volt, másrészt pedig az országos tankönyvkiadás összege évente 5-6 milliárd forinttal növekedett, ezen összeg jelenleg 12 milliárd, de rövid időn belül 19 milliárdra is nőhet. Összefoglalva, az államnak felelősséget kellett vállalnia, hogy csak azt a tananyagot tartalmazzák a tankönyvek, amelyek az érettségi vizsgához szükségesek, s emögött egy fenntartható, finanszírozható, garantálható rendszer álljon.
Az ülésen résztvevő előadók sorát dr. Kiss László az Oktatási Hivatal gyógypedagógiai-szakszolgálati referense zárta. Fő témája a hazai gyógypedagógia különböző területeire terjedt ki.
A beszámoló során a jelenlévő képviselők számszerűsített adatok által ismerhették meg az elmúlt évtized változásait ezen a területen. Hazánkban a jelenlegi adatok szerint az SNI-sek (sajátos nevelési igényűek) aránya 6-7% -ra tehető. Ez megfelel az európai átlagnak.
A sajátos nevelési igényű gyermekek közül – 2023 októberi adatok alapján – közel 86 ezer fő, ebből mintegy 61 ezer fő részesül integrált nevelésben. Ezen közel 61 ezer fiatal számára több mint 4000 köznevelési intézmény áll rendelkezésre. Az SNI-s szempontból szegregált intézmények működését nem szeretné megszüntetni az államtitkárság, viszont fontosnak tartják, hogy minél több SNI-s diák vehessen részt integrált oktatásban.
Az elmúlt 14 év változásait is kiemelte az előadó a gyógypedagógusok és pszichológusok tekintetében.
év | Gyógypedagógusok száma |
2010/2011 | 5 695 fő |
2023/2024 | 10 388 fő |
Pszichológusok száma | |
2010-ben | 2023-ban |
998 fő | 2008 fő |
Dr. Kiss László említést tett a problémás, vagyis BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség) tanulói halmazról is. Ezen tanulói kör ebben a formában csak Magyarországon van beazonosítva, viszont ez a probléma-nehézség fejleszthető a fogyatékossággal ellentétben. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy ezen gyermekeken még a középiskola befejeztéig kell segíteni, mert a későbbiekben már nincs mihez mérni a bizonyos teljesítményt, hiszen nincs viszonyítási alap.
Végezetül dr. Balatoni Katalin vette át a szót és egy átfogó tájékoztatást tartott a jelen lévő testületnek a közelgő Országos Diákparlamentről, mely a több éves hagyományoknak megfelelően idén is Székesfehérváron kerül megrendezésre.
A március végén megrendezésre kerülő rendezvényen lapunk is jelen lesz, melyről átfogó cikkeket olvashattok majd oldalunkon.
A legutóbbi Diákparlamentről ITT tudtok olvasni.
Kiemelt kép: Az Országos Diáktanács (ODT) ülésén készült
Fotó: Diáktájékoztatás