Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár nevét a diákok általában csak rendkívüli bejelentésekkor, illetve az Országos Diáktanács és a Diákparlament munkája körül hallják. De ki is valójában ő, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumában éjjel-nappal dolgozik a magyar köznevelés jövőjéért.
Portréinterjúnkban olvasóink betekinthetnek a kulisszák mögé, és jobban megismerhetik államtitkár úr azon személyiségét is, ami a sok bejelentés mögött rejlik.
Járványhelyzet, digitális oktatás
Sokszor láttam Orbán Viktor miniszterelnök úr Facebook videóiban, hogy Ön is ott van az Operatív Törzs ülésein. Hogy viseli ezt a megfeszített és gyors tempót? Mik az általános napirendi pontok, mi alapján dolgozik a testület?
Eddig sem unatkoztunk, de a megszokott terhelésen túl heti három újabb ülés reggel 6 órai kezdéssel, hónapokon át, elég megterhelő, de ezt tudomásul kell venni, az emberek azt várják tőlünk, hogy kezeljük a járványügyi helyzetet, nem azt, hogy kipihentek legyünk.
Az ülés mindig az általános helyzetkép, adatok, számok, diagrammok, görbék, nemzetközi hírek, újdonságok áttekintésével indul. Utána az aktuális kérdésekkel foglalkozunk, ami akkor éppen folyamatban van. Végül mindenki felvetéssel élhet, hogy mi az, amire az ő felelősségi területén szükség lenne, amihez az OT véleménye és döntése szükséges.
Mit gondol a digitális oktatás, s az oktatás jövőjéről?
Sokkal erősebben jelen lesz az életünkben a járvány után a digitális eszközhasználat és a még nem is létező oktatástechnikai megoldások, ezzel lépést is kell tartanunk, a jelenléti oktatás ugyanakkor megmarad.
Tudom, hogy Ön többgyermekes édesapa, az Ön lányai hogyan viselik az otthontöltött mindennapokat és mik a tapasztalataik? Ha valamelyikük fiatalabb, akkor hogyan oldották meg azt, hogy ki tanuljon a vele?
Négy lányom van. A legnagyobb elsős gimnazista, november 11. óta otthonról tanul, nagyon szereti, elégedett a színvonallal, de várja a nyitást. A második nyolcadikos, ő az ősszel végig azért rágta a fülemet, hogy a nyolcadikosoknak is legyen digitális munkarend. A harmadik másodikos, nagyon szeret iskolába járni, a legkisebb óvodás még, ő az ovit szereti nagyon. 2020 tavaszán, amikor mindenkinek digitális oktatás volt, elsősorban a feleségem tanult velük, mert én reggeltől estig a hivatalomban voltam, olykor-olykor bent is aludtam. Akkoriban a picik azt élvezték nagyon, hogy mind otthon voltak.
Hogyan látja a szomszédos országokban bevetett járványügyi korlátozásokat, amik az oktatásügyet érintik.
Nincs két egyforma helyzet, eltérő a járvány dinamikája, az egészségügyi kapacitások, ezért az intézkedések is eltérőek, még ha nagyon hasonló intézkedések jönnek is számításba.
Hogy látja, a digitális oktatás gyors bevetésének milyen hatásai lehetnek a jövőben az oktatásügyre? Itt arra gondolok példaképpen, hogy beépülnek ezek a rendszerek az analóg oktatásba. Volt-e pozitívuma az új munkarend bevezetésének?
Egyértelműen van, egyetlen tanügyi reform során sem sikerült volna a digitális eszközhasználatot ilyen széles körben elterjeszteni. Számos megoldás megmarad majd a mindennapokban, az okostankönyvek és a kollaborációs terek nem fognak megszűnni.
Ön mit gondol, mikor lesz vége digitális munkarendnek és mikor térhetünk vissza a rendes kerékvágásba?
Mindenkire kiterjedően már ebben a tanévben sem kellett digitális munkarendet elrendelni, bízom benne, hogy az oltások előrehaladtával ez egyre szűkülő körben lesz csak indokolt. Jelenleg a középiskolai végzős évfolyamok jelenléti oktatásának lehetőségét vizsgáljuk, utána a tapasztalatok birtokában jöhet a 9-11 évfolyam.
Szabadidő, szórakozás
Miket szeret csinálni szabadidejében?
Régebben olvastam, néha horgásztam, mostanában ezekre nem jut idő.
Milyen háziállata van? Ha nincs akkor mi merül fel gyakran a vasárnapi ebéd közben a gyerekei által?
Gyerekkoromban macskám és nyulaim voltak. Most egy teknősünk van otthon, de a gyerekek kutyát szeretnének, ezt még megfontoljuk.
Hogyan kezdte pályafutását, hogyan jutott el az államtitkári székhez?
Egyetemi oktató voltam, mindenben aktív, szervezkedő típus. 2012-ben néhány ötlettel kerestem meg az akkori oktatásért felelős államtitkárt, Hoffmann Rózsát. Néhány hónap múlva felkért, hogy legyek a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Azóta terepen vagyok, 8 éve az Emberi Erőforrások Minisztériumában.
Minek készült eredetileg, amikor középiskolás volt?
Hetedikes koromban döntöttem el, hogy történész leszek és az ELTÉ-re megyek tanulni. Így is lett.
Hogyan telik most egy általános munkanapja, kérem, mondja el a napirendjét.
Jellemzően 6:30-kor kelek, 7-30-kor indulok be a minisztériumba, mivel Budapesten kívül lakunk, reggel egy óra amíg beérek. (Amikor ülésezik az OT, akkor persze 5:15-kor el kell indulni.) Egész nap egyeztetések, megbeszélések, folyamatos e-mailezés, aláírás, telefonálás. Általában 19:30-ig bent vagyok, akkoriban fél óra is elég hazaérni. Este általában egy órát még a családommal töltök, aztán irány a számítógép, a levelezés, amire nap közben nem maradt idő, jellemzően hajnali kettőig. Az átlagember biztosan nem ezt gondolja rólunk, államtitkárokról, de aki komolyan veszi a pozícióját, annál ez nem szokatlan. Hétvégén persze lazább, akkor igyekszem kipihenni magam, de akkor is órákat töltök a számítógép előtt.
A 2020-as ODP során sok fiatal látta Önt koncerten mulatni, melyik a kedvenc együttese és szívesen jár el koncertekre?
Fiatalabb koromban a Beatrice, az Edda, a Bikini volt a nagy kedvenc, de szeretem a diszkót és a nemzeti rockot is. A lényeg: ha buli van, ott a helyem! Nem a zenekaron múlik, hanem az embereken, hogy milyen a hangulat.
Mi lesz az első dolog, amit csinálni szeretne a járványügyi korlátozások feloldása után?
Az előző kérdés témájánál maradva: állománybulit szeretnék szervezni, aztán pedig egy elmaradt pinceavatót kell bepótolni, élő cigányzenével, aminek szintén nincs párja…
Diákérdekképviselet, NAT
Mit gondol az Országos Diáktanács (ODT) munkájáról? Mit gondol a mai diákérdekképviseleti rendszerről?
Szerintem adottak a keretek, tartalommal az érdekképviselet tagjai tudják azt megtölteni. Nekem az előző és a mostani ODT-ről is az a véleményem, hogy nagyon szimpatikus, felelősségteljes és gondolkodó fiatalok alkotják, öröm velük dolgozni.
Mi a jelenlegi helyzet az Országos Diákparlament (ODP) pontjaival kapcsolatban és mit gondol róluk?
Fontos, hogy lássuk, mi érdekli a fiatalokat, mik lennének az ő intézkedéseik súlypontjai, ha nekik kellene igazgatni az oktatási rendszert, ez az ODP és az ODT feladata, hogy a diákok szemszögéből tematizálja a munkánkat. Erre a felvonultatott pontok alkalmasak.
Vett-e részt korábban az ODP-n, mint diákképviselő?
ODP-n sajnos nem vettem részt diák képviselőként, én az egyetemi hallgatói mozgalmakban lettem csak igazán aktív, úgyhogy sajnos nincs összehasonlítási alapom.
Mit gondol a diákönkormányzatok hatályos jogairól, jogköreiről?
A keretek adottak ahhoz, hogy egy diákönkormányzat megszerveződjön, aktivizálja magát és véleményt formáljon, ha ez megvan, akkor tényező lesz az iskolában. Ha nincs meg, akkor gittegylet.
Régen hallhattunk más sajtóorgánumoktól az új Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban információt, Ön mit gondol így az első félév zárásakor az elmúlt idő tapasztalatairól? Milyen visszacsatolásokat kaptak az új módszerekkel kapcsolatban?
Az a tapasztalatunk, hogyha valami körül csönd van, akkor működik. A bevezetést természetesen monitorozzuk, a strukturális, oktatásszervezési változások megtörténtek, a szemléletmód ugyanakkor jóval lassabban változik, ahogy bármi másban is.
Mennyi időn belül fogják látni új NAT hatását a nemzetközi oktatási felmérésekben? pl: PISA
Ez egy lassú folyamat, PISA mérés eleve 3 évenként van, és ahhoz, hogy a hatást lássuk, egy 4 éves bevezetési ciklusnak meg kell történnie, tehát a 2021-es mérésre még csak kisebb hatást gyakorol, de a 2024-es már egy kicsit többet fog mutatni.
Emlékszem, egyszer említette azt, hogy részt vett az egyetemi HÖK munkájában. Kérem, meséljen az élményeiről és a legjobb emlékeiről. Miért tekinti fontosnak azt, hogy a fiatalok részt vegyenek ilyen ifjúsági csoportok munkájában?
Az ELTE BTK HÖK gazdasági elnökhelyettese és az ELTE Ajtósi Dürer sori kollégiumának Kollégiumi Bizottsági elnöke voltam. Szerveztünk rendezvényeket, sportnapot, gólyatábort, futóversenyt, szereltem fel számítógéptermet, hallgatói tanácsadó irodát, de volt, hogy mi biztosítottuk a könyvtárban a hallgatói segítőket. Sokat tudnék mesélni, óriási tapasztalatgyűjtés volt ez, bárkinek csak ajánlani tudom: az emberekkel való foglalkozás itt jól megtanulható.
A HÖK-ön kívül vett részt más ehhez hasonló diákszervezet munkájában?
Politikai ifjúsági szervezetekben is aktivizáltam magam, az természetesen más volt, hiszen ott a politikai szárnyainkat bontogattuk. Az is egy sajátos világ, érdemes belepillantani, csak vigyázni kell, hogy ne szippantson be teljesen.
Érettségi, vakcina
Sok helyen, még petíciókban is láthattuk azt, hogy a fiatalok egy része megajánlott jegyekkel szeretné befejezni a középiskolás éveit, s ezáltal nem szeretnének részt venni az érettségi vizsgákon. Ön mit gondol ezekről a kezdeményezésekről? Annyit már tudunk, hogy az érettségik a megszokott módon, a járványügyi korlátozások betartása mellett lesznek megtartva.
Természetes emberi reakció, hogyha van egy járhatónak tűnő, de számunkra kevésbé megterhelőnek tűnő út, akkor az vonzó, de ha jobban végig gondoljuk, és megértjük, hogy az egy tévút, akkor józan ésszel már nem akarunk arra menni. Ezért kell nekünk elmagyaráznunk, hogy mi a következménye, ha nincs érettségi, ha összedől a felsőoktatási felvételi rendje, és akkor ez már nem annyira vonzó.
Mikorra kerülhet sor, a gimnáziumi tanulók beoltására? Mit ajánl a diákoknak, jelentkezzenek a védőoltásra?
16 éves kor alatt semmiképpen sem javaslom, ezek a vakcinák nincsenek gyerekekre bevizsgálva, éppen azért, mert a betegség rájuk nem veszélyes. A 16-18 éves korúakat lehet már oltani, de én csak indokolt esetben, például krónikus betegségben szenvedőknek ajánlanám.
Ön jelentkezett már a védőoltásra?
Igen, elvi okokból. De fiatal vagyok, teljesen egészséges, sokan vannak előttem a sorban.
Képek forrása: EMMI
