Az új pedagógus-teljesítményértékelési rendszer – Miért lehet fontos ez a diákoknak is? - Interjú Dr. Maruzsa Zoltánnal

Az új pedagógus-teljesítményértékelési rendszer – Miért lehet fontos ez a diákoknak is? - Interjú Dr. Maruzsa Zoltánnal

2025-ben új fejezet kezdődött a köznevelésben. Életbe lépett az országos pedagógus teljesítményértékelési rendszer, amelyben a diákok is aktív szerepet kapnak. Igen, ha középiskolás diák vagy, mostantól te is elmondhatod a véleményed arról, hogyan tanítanak a tanáraid – hivatalosan, biztonságosan és név nélkül.

Miért volt szükség erre a változásra? Miben más ez, mint amit eddig tapasztaltunk? Ezekre a kérdésekre Dr. Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős államtitkár válaszolt nekünk – diákoknak, közérthetően.

Miért tartották fontosnak, hogy átalakítsák a pedagógusértékelés rendszerét? Volt-e együttműködés az Országos Diáktanáccsal? Így a köznevelésben tanuló diákok is beleszólhattak a rendszer kialakításába?

„Azért kellett hozzányúlni a korábbi rendszerhez, mert bár a törvény egy általános elvként kimondta, hogy az igazgató évente értékelje a kollégák munkáját, de ennek sem a módját, sem a rendjét nem határozta meg.
2022-ben kérdőíves felmérést végeztünk a pedagógusok körében ezen teljesítményértékelés kapcsán, ekkor az érintettek mindössze 45 %-a nyilatkozott úgy, hogy az igazgatója az elmúlt 3 évben értékelte a munkáját. Ekkor dőlt el, hogy egy új rendszert vezetünk be, mert hiszünk abban, hogy a munka eredményességére az értékelésnek, a visszajelzésnek fontos hatása van. Ez az álláspontunk összetalálkozott az Országos Diákparlament kérésével is, amely ajánlást fogalmazott meg arra nézve, hogy a diákok véleményezhessék a tanárok munkáját, ahogy ez a felsőoktatásban már bevett gyakorlat.”

Az Országos Diáktanács is részt vett a rendszer kialakításában.

A tanulói kérdőív tervezete végig lett egyeztetve, tehát egy olyan kérdőív került ki, amely az oktatási kormányzat és a diákok közös munkájának az eredménye.”

Milyen szakmai, hazai vagy nemzetközi modellek adtak inspirációt ennek a rendszernek a kidolgozásához és bevezetéséhez? Volt-e olyan ország, amelynek példáját követték, vagy ez nemzetközi innovációnak minősül?

„Nem lehet egy konkrét országot megnevezni, amit másoltunk volna, főleg azért nem, mert nagyon kevés olyan rendszerszinten kialakított értékelési rendszer van, amit modellül vehettünk volna.” Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarországon is több olyan iskola van, amely jó, bevált módon működtette az ilyen rendszereket, főleg a magánintézmények körében volt ennek kialakult rendje.

Mit gondol, hosszú távon milyen eredményeket hozhat ez a pedagógiát érintő innováció? Amellett, hogy támogatja a tanárok munkáját és fejlődési lehetőségeit, rejt-e magában ez az ellenőrzés bármilyen fejlődési motivációt?


A
cél nem a kontroll, hanem a szakmai visszacsatolás és fejlődés segítése. „Ez egy menedzsmenteszköz, amely komplex képet ad a tanár munkájáról – és nemcsak az igazgató, hanem a tanulók és a szülők véleményére is épít.” Államtitkár úr kiemelte, hogy a középiskolások szerepe különösen fontos, hiszen ők tudják a legjobban, hogyan tanít egy pedagógus a mindennapokban. Ennek az intézkedésnek köszönhetően már a diákok is értékelhetik pedagógusaikat, csakúgy, mint az egyetemisták az oktatóikat. 

Miért tartja fontosnak az államtitkár úr, hogy a diákok is adjanak visszajelzést tanáraikkal kapcsolatban?

„A tanulói visszajelzésekből is egy érdekes profil fog kirajzolódni minden tanárról. Valójában a diákok ismerik legjobban a tanáraikat, hiszen az igazgatók leginkább kollégaként ismerik őket, több időt töltenek velük a tanáriban és a munkaszervezés során, mint a tanteremben.” 

Az dr. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta, mekkora felelősség a diákok számára, hogy a tanulói véleményeket korrekt módon fogalmazzák meg, ő azonban bízik a középiskolás diákokban, hogy korrekt módon fognak élni a lehetőséggel. „Egy jó szülői és tanulói visszajelzés kirajzolhat egy olyan profilt, amit az igazgató objektívan fel tud használni a teljesítményértékelés során, megmutathatja, hogy mely területen kiváló a pedagógus, és bizony kirajzolódhat az is, hogy mely területen érdemes fejlődni, változtatni.”

M
it üzenne azoknak a diákoknak, akik szkeptikusak vagy félnek attól, hogy bajuk lehet a véleményük ezen rendszeren keresztüli megosztásából? Mennyire biztosított az anonimitásuk?

Senkit nem érhet hátrány a véleménye miatt, a vélemények nem visszakövethetők, az anonimitás teljes mértékben biztosított. Ez persze felelősség is: nem hirtelen indulatból, egy rossz nap vagy egy rossz jegy után kell véleményezni valakit. Gondoljuk át: mit csinál jól a tanár – azon a területen dicsérjük meg! Fontoljuk meg, hogy miben lehetne jobb, mit javaslunk neki mi, a diákjai? Mondjuk el! Ez egy jó esély arra, hogy érdemi változás történjen, javuljon a munka eredményessége” – hangsúlyozta az államtitkár.

Ez az új rendszer sokkal inkább arról szól, hogy a diákok is alakíthassák az oktatást, hogy elmondhassák: mitől jó egy óra, mi segíti a tanulást, és hogyan lehet jobbá tenni az iskolai életet. Ha eddig úgy érezted, a véleményed nem számít, most itt az alkalom, hogy valóban számítson. És ha ez a rendszer jól működik, az a tanároknak is segítség – hiszen ők is tanulnak belőle.

💬 És most rajtatok a sor.

Amikor megkapjátok a kérdőívet, ne hagyjátok ki. Gondoljátok át, legyetek őszinték – és használjátok ki ezt az új lehetőséget.

Mert az oktatás nemcsak a tanárok ügye. Hanem a tiétek is.