Megnéztem, hogy neked már ne kelljen!
Ha szeretnéd tudni, miért irtózom a szerelemtől?
Menj el és nézd meg a legújabb Üvöltő szelek filmet és garantálom, hogy a végére te is üvölteni fogsz. A film felépítése, képi világa és az, ahogy megmutatja mennyi választja el a gyűlöletet a szeretettől. Csodálatos. A gyermekkorban megélt érzelmeket nem lehet semmibe venni. Néha komolyabbak, mint egy-egy felnőtt érzései. Mélyebbek, vadabbak. Hogy változnak át a karakterek? Hol van az őrület határa? Ki kényszerít rá, hogy olyat tegyünk, amit nem akarunk? Miért hallgassunk a szívünkre? Ne ítéljünk meg senkit, amíg meg nem ismertük.
A könyv
Emily Bronte, a Bronte nővérek második tagja. Egyetlen regénye az Üvöltő szelek megjelenésekor, vegyes fogadtatást kapott. Újszerű szerkezete meglepett mindenkit. Később az angol irodalom egyik klasszikusa lett, sokak szerint ez az első modern angol regény. A műben keveredik a valóság, látomás, természet, őrület, vadság, szelídség, az emberi ösztönök, a lelkek útja, az eleve elrendeltetettség és a ragaszkodás. Furcsa, olykor már rémisztő hangulatot keltve ezzel az olvasóban.
A legújabb próbálkozás
Emerald Fennell a legújabb adaptációjában ezt a fajta brutalitást szerette volna megmutatni. A birtoklás vágyát. A szenvedély erejét. A féltékenységet. És ennek eléréséhez minden eszközt be is vetettek. Például kivették a könyv karakterek felét, hogy a néző maximálisan a Cathy és Heathcliff közti dinamikára tudjon koncentrálni. Viszont ez már annyira szájbarágós volt, hogy elvesztette mélységét.
Nem kaptunk szereplőket, akikhez tudtunk volna kötődni, akikkel együtt tudtunk volna érezni. Akit én nagyon hiányoltam a szereplők közül az Catherine öccse volt, Hindley. Mert mikor az árva Heathcliff odakerült hozzájuk mentálisan és fizikálisan is bántalmazta az újonnan érkező fiút. Minden nap emlékeztette őt, hogy mekkora társadalmi osztálybeli szakadék van kettejük között, illetve szolgává is ő teszi. Ő a legfőbb oka annak, hogy Heathcliff miért lett olyan amilyen. A rövid időintervallum miatt nagyon karakterfejlődést sem figyelhettünk meg. Láthattunk egy hisztis kislányt, aki nem játszhatott kedvére kedvenc játékszerével és egy pszichopata kisfiút. Amikor annyival több lehetőség rejlett bennük.
Amit még nagyon hiányoltam az a következő generáció története, mert mikor Catherine meghal még megszüli a kislányát. (Akit szintén Catherinnek hívnak) és Hindley-nek is születik egy fia, halála után árva lesz és Heathcliff-hez kerül, aki megbosszulja rajta azt, amit gyermekkorában vele tettek. A két kicsi egymásra talál és megismétli magát a történelem csak ők megkapják a happy end-jüket.
A könyv végén Heathcliff is meghal és Catherine mellé temetik el. A misztikum, a varázslat, a hit és a hála itt kapnak nagy szerepet, mert ezzel jelezte azt az írónő, hogy a két karakter szerelme olyan nagy volt, hogy nem bírták ki a földi világot, de lelkük találkozik majd a másvilágban. Ez a fajta szemléletmód maradt ki a filmből. A hit kérdése.
És ott van még az az elképesztően sok erotika, ami rányomta a bélyegét az egész filmre. Félreértés ne essék, nincs bajom azzal, ha valamit nem tabusítunk. Viszont át lehet esni a ló túloldalára. A film felénél úgy éreztem, hogy ez most visszaveti a feminizmust száz évre. Reméljük már fejlődött annyit a társadalom, hogy egy popkulturális jelenség ne legyen rá ekkora hatással.
Pozitívum
Hogy valami jót is mondjak, a zenei aláfestést Charlie XCX dalai adják, ami kétségkívül illeszkedik a film hangulatához. Telitalálat volt. Ahogy találkoznak a klasszikus dallamok a modern újragondolásával. Elképesztő. A ruhákba, a díszletbe és a tájba sem tudok belekötni. Jól játszottak a természeti elemekkel, a tűzzel, mint metaforával. Hogy látható volt, ki mikor, miért fog elégni a pokol tüzén.
Összegzés
Ha értékelnem kéne a filmet; egyszer meg lehetett nézni, de nagyon lagymatag volt, vontatott, felháborító és elszomorító. A színészek játékát nem áll módomban bírálni, de annyit én is megfigyelhettem, hogy Margot Robbie miatt mentem és Owen Cooper volt az akivel távoztam!
