Hogy állnak az ODP pontok? – elemzés és beszámoló az Országos Diáktanács kihelyezett üléséről

Hogy állnak az ODP pontok? – elemzés és beszámoló az Országos Diáktanács kihelyezett üléséről

Az Országos Diákparlament több javaslatot is megfogalmazott annak érdekében, hogy a diákok és a diákönkormányzatok (DÖK) valóban érdemi beleszólást kapjanak az iskolai folyamatokba. Most megmutatjuk, hol tart a 32–37. pontok teljesítése, és mit jelenthetnek ezek a diákok számára.

32. pont – Lesz egységes DÖK-email minden iskolában?

A javaslat célja, hogy minden iskolában legyen egy állandó, hivatalos DÖK-email cím, amit az Oktatási Hivatal (OH) oldalán is feltüntetnek.
Ez azért fontos, mert így:

  • könnyebb lesz a kapcsolattartás a diákok, a DÖK-ök és az országos szervezetek között,
  • átláthatóbbak lesznek az ügyintézési folyamatok,
  • nem egy-egy diáktól vagy tanártól függ majd a kommunikáció.

Hol tart az ügy?
A megvalósítás előtt több technikai és jogi akadályt kell tisztázni (ki hozza létre, ki kezeli, hogy fér bele a fenntartói szabályokba). Ezek egyeztetése folyamatban van.
A cél: minden iskolában egységes, működő DÖK-email legyen.

33. pont – Diákjogok tudatosítása: úton van a megvalósítás

A Diákjogi Tudor és más eszközök segítségével a diákok jogairól szóló tájékoztatást fogják aktívan terjeszteni:

  • a DMSP-n (Diák-Munkacsoporti Segítő Pedagógus),
  • és az igazgatókon keresztül.

Jelenlegi státusz:
A kezdeményezést ki fogják küldeni az iskoláknak, teljesítés alatt áll, és a KRÉTA rendszerben is meg fog jelenni. Ez azt jelenti, hogy a diákok több helyen, könnyebben juthatnak hiteles információhoz.

34. pont – Az ODP bekerül az állampolgári ismeretek tananyagába

Ez az egyik leggyorsabban megvalósuló javaslat. A cél, hogy a diákok az iskolában is megismerjék:

  • mi az Országos Diákparlament,
  • hogyan működik,
  • hogyan lehet részt venni benne,
  • miért fontos a diákérdekképviselet.

Jelenlegi helyzet:
Az OH készíti a diákjogi kisokost, amely az NKP-n fog megjelenni. Ebbe belekerül egy rövid írás az ODP-ről. Ennek linkje belekerül az állampolgári ismeretek könyvekbe, QR kód formában a papír alapú könyvbe is.

35. pont – A DMSP munkájának értékelése és elismerése

A DMSP (az a pedagógus, aki segíti a DÖK működését) kulcsszereplője az iskolai diákéletnek. A javaslat szerint:

  • legyen központilag meghatározott elvárás- és követelményrendszer,
  • a diákok is értékelhessék a DMSP munkáját,
  • és a DMSP pótlékot vagy órakedvezményt kapjon a feladatok mennyiségéhez igazítva.

Hol tart a megvalósítás?
A DMSP a munkájáért fizetést kap, ezért a feladatért órakedvezményben részesül. Munkáját az igazgató a TÉR végrehajtása során értékeli, ennek része a diákönkormányzatokkal való munka is. A véleményezésbe a diákönkormányzat bevonható.

36. pont – Diákok értékelhessék az igazgató munkáját?

A javaslat szerint a tanári TÉR-rendszerhez hasonlóan az igazgatók munkájáról is legyen diákok által adható visszajelzés.

Miért fontos?

  • A diákok mindennapi tapasztalatot szereznek az iskolavezetés döntéseiről.
  • A visszajelzés segíthet a problémák azonosításában.

Hol akadt el?
Ez problémás pont, mert a diákok jellemzően nem látnak bele az igazgatók teljes munkájába, így kérdéses, milyen szempontok alapján lehetne reálisan értékelni, és hogyan biztosíthat ennek az anonimitása, amikor az igazgató nyilvánvalóan ismeri a diákönkormányzat vezetőjét.
A téma további egyeztetést igényel. Az igazgatók munkájának értékelése fenntartói feladat. A Diákönkormányzat egyébként a fenntartó felé most is bármikor megfogalmazhat véleményt, értékelést az igazgató munkájáról.

37. pont – Az iskola állapotának értékelése: helyben működhet a legjobban

A javaslat szerint a tanárok és a diákok is értékelhessék az iskola:

  • infrastruktúráját,
  • felszereltségét,
  • fenntartói szempontból releváns állapotát.

Hol tart?
A témával az infrastruktúrás munkacsoport részletes javaslatot készített, háttéranyag készült.
Mivel a problémák nagyon eltérőek (egy kis falusi iskola és egy nagyvárosi gimnázium helyzete teljesen más), a több ezer épültere tekintettel az összehasonlíthatóság sem megoldható, a javaslat inkább helyi, lokális szinten megvalósítható, pályázatok és fenntartói források bevonásával. A diákok intézményi fórumokon erről véleményt formálhatnak, kezdeményezhetnek átalakítást, felújítást.

38. pont – Ösztöndíjkeretek emelése

A Stipendium Peregrinum és a Pannónia ösztöndíjprogram keretemelését javasoltuk.

Válasz:
A Pannónia ösztöndíjprogram esetén az alapkeret jelenleg is nagyon bőséges, viszont nincs kihasználva. A gond tehát nem a pénz mennyisége, hanem az, hogy kevés diák jelentkezik vagy jut el a pályázatig. A Köznevelési Államtitkárság megkeresi az egyes pályázatokért felelős KIM és KKM illetékeseit.

39. pont – Elsősegély-oktatás népszerűsítése

A javaslat arra irányult, hogy az elsősegély-oktatás legyen elérhetőbb és hangsúlyosabb.

Válasz:
A KRÉTA rendszerben már megtalálhatók a Magyar Vöröskereszt és az Országos Mentőszolgálat által készített:

  • ismeretterjesztő,
  • oktató,
  • és elsősegélyhez kapcsolódó videók.

A népszerűsítés tehát részben már rendelkezésre áll – a cél, hogy ezeket az iskolák aktívabban használják. A Szülők Akadémiája keretében is készült népszerűsítő videó a KRÉTA rendszerben.

40. pont – Jogosítvány: kedvezmények 16 éves kortól

A javaslat célja az volt, hogy:

  • a kedvezményes jogosítványszerzés,
  • az oktatóanyagok,
  • és az orvosi alkalmassági vizsgálat

már 16 éves kortól legyen elérhető, ne csak végzősöknek.

Válasz:
Az államtitkárság szerint ez már megvalósult.
Ha valahol mégsem működik, vagy akadályba ütközik, azt kérik:

👉 jelezze a DÖK / iskola konkrétan, és továbbítják, hogy minél gyorsabban megoldják.

41–48. pont – Még zajlanak az egyeztetések

Ezeket a pontokat a munkacsoport összevonva kezdte tárgyalni, mert több pont tartalmilag átfedésben van.

Jelenlegi helyzet:
2026. januárban folytatjuk.
További részletek később várhatók.

Székesfehérvárra érkezve már a város hangulata is azt jelezte, hogy fontos eseményre készülünk. A tömegközlekedéssel érkezők számára – így számomra is – helyi segítők nyújtottak támogatást; nekem Rebeka segített eligazodni és zavartalanul megérkezni a helyszínre. Segítőkész hozzáállása nagyban megkönnyítette a napom kezdetét.

A nap első programja a szállás elfoglalása volt.  Ezután igyekeztünk ebédre, amely után kezdetét vette a szakmai ülés. Ennek részletes tartalmával ezen cikkben foglalkozunk; ezen az alkalmon bemutattuk az új tagokat, valamint a napirenden szereplő pontok előkészítésével és megtárgyalásával foglalkoztunk.

Az ülés során egy különleges vendég érkezett hozzánk: a Mikulás, aki meglepetésajándékokkal tette ünnepélyesebbé a délutánt. A nap végén a csapattal vacsoráztunk, majd Mészáros Attila alpolgármester vezetésével bejártuk a város ünnepi karácsonyi vásárát. A séta során és a programok között jól érzékelhető volt az ODT-re jellemző egyedi légkör, amelyet Németh-Légrády Anna is megfogalmazott:
„Pozitívuma, hogy mindenki meg tudja tartani a hivatalosságát meg komolyságát, miközben a környezet mégis kötetlen és közvetlen.”

A hangulatos vásárlátogatás után az estét egy jókedvű táncházzal zártuk.

Másnap reggel egy különleges helyszínre látogattunk: kulisszák mögötti bejárást kaptunk a Vörösmarty Színházban, ahol A-tól Z-ig betekintést nyerhettünk a színház működésébe.

A látogatás után a Városházán folytattuk a szakmai munkát, ahol három szervezet tartott előadást:

  • a SZÉP – Székesfehérvári Érzékenyítő Program,
  • a Székesfehérvári Diáktanács,
  • valamint az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ.

A szakmai program során ismét előtérbe került az ODT egyik legfontosabb küldetése, amelyet Krizsán Luca fogalmazott meg tömören:
„Az ODT feladatai közé az is tartozik, hogy szemléletváltozást tudjunk elérni a diákság körében.”

A délelőtti program után ismét ebédeltünk, ezzel hivatalosan lezárult a kétnapos ülésezés.

A székesfehérvári önkormányzat ezt követően egy kellemes belvárosi sétára invitált bennünket, majd lehetőséget kaptunk a Zichy-ligetben található jégpálya használatára. A közös korcsolyázás önfeledt pillanatokkal zárta a szakmai napokat.

A kihelyezett ülés záróprogramjaként részt vettünk az Alba Fehérvár – OSE Lions kosárlabdamérkőzésen, amely 87–84-es, rendkívül szoros eredménnyel zárult.

Diáktanácstagként élményekkel, új ismeretekkel és szakmai tapasztalatokkal gazdagodva várom a következő, januári ülést.

Képek: https://www.okkfehervar.hu/index.php?pg=media310822_hu