Frissült a 2020. évi ODP ajánlások állapota

Az egyetértési jog lényegében vétójog, ami a házirend egésze tekintetében indokolatlan. Ha egyetértési jogot nem is, de véleményezési jogot széleskörűen biztosítanak a hatályos jogszabályok a DÖK számára, így a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. § (4) bekezdésében felsorolt esetekben is, tehát a házirend elfogadása előtt is.
Felhívtuk az intézményvezetők figyelmét a szabályozásra és kértük figyeljenek oda, hogy az intézményükben ezek a szabályok érvényesüljenek.

Az ajánlási pont megválaszolásához kértük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) álláspontját. Szakmai álláspontjuk szerint a nyilvántartás ilyen részletes formája adatvédelmi szempontból aggályos.
Amennyiben az adatkezelő mérlegelése alapján az adatkezelés célja személyes adatok kezelése nélkül nem érhető el, úgy az érintettek magánszférájára kevésbé kockázatos megoldást kell választani. Így jó gyakorlat lehet pl. az éritett nevét nem tartalmazó, így később a következő diákönkormányzati elnöknek vagy segító pedagógusnak át is adható, kizárólag funkcionális e-mail címek létrehozása és azok gyűjtése a nyilvántartásban.

A Diákönkormányzati Kisokos a korábbinál bővebb tartalommal elkészült. Kiegészült a 20/2012. EMMI rendelet tartalmával és az első kiadás óta történt jogszabályi változásokat is követi. Elektronikus formában mindenki számára elérhető az Oktatási Hivatal (OH) honlapján.
Elkészült a rövid változat is, Diákjogi Tudor címmel. Elektronikus formában mind a két kiadvány elérhető az OH honlapján
https://www.oktatas.hu/kozneveles/orszagos_diak_tanacs/kisokos
https://www.oktatas.hu/kozneveles/orszagos_diaktanacs/diakjogi_tudor

A Belügyminisztérium a tanév rendjéről szóló rendeletében három témahetet (Pénz7, Digitális Témahét, Fenntarthatósági Témahét) hirdet meg az iskolák számára. Ezek egységes módszertan alapján, a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeihez, nevelési céljaihoz, kulcskompetenciáihoz kapcsolódó, a köznevelési szakterület által felismert hiányterületek lefedésére fejlesztett programok. Az egyes témahetek kormánystratégiák megvalósításához is kapcsolódó elemek – Lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégia, Digitális Oktatási Stratégia, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia.
A témanapokat a helyi pedagógiai program részeként kezelhetik az intézmények, ezeket saját hatáskörben tervezhetik, megvalósíthatják, a kapcsolódó programot a nevelőtestület készíti el.
Levélben tájékoztattuk az intézményeket a diákság javaslatáról, és kértük, legyenek erre tekintettel (pl. beépíthetik a Házirendbe).
Meg kell említeni, hogy az 20/2012.(VIII.30.) EMMI rendelet 120. § (4) bekezdése szerint “a diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben”, tehát most sem zárja ki semmi, hogy pl. a témahetek helyi megvalósításának programjával kapcsolatban véleményt mondjanak.

Az alábbi oldalon szabadon tehető vélemény, fejlesztési javaslat a felhasználók részéről a KRÉTA fejlesztői számára: https://tudasbazis.ekreta.hu/
A diákönkormányzat az intézmény vezetősége felé is jelezheti észrevételeit, javaslatait. A beállításokkal kapcsolatban tehet észrevételt, de arról az intézmény vezetője dönt. A KRÉTA rendszer tanulói felületével kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat, szintén az intézmény vezetősége részére adhatja oda a diákönkormányzat, aki a KRÉTA rendszer bejelentő felületén ezt be is küldheti a fejlesztők részére. Minden észrevételt, javaslatot megnéznek a fejlesztők, azokat priorizálják, és eszerint történik a fejlesztés.

Bármely más alternatív szereplő fejleszthet saját, alternatív e-naplót, ami megfelel a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelményeknek, és amennyiben az Nkt. 57. § (6) bekezdésében meghatározott miniszteri jóváhagyást megkapja.
A KRÉTA rendszerben nem lévő funkciókat bárki felvethet és javasolhat, ezek hasznosság és prioritás szerint kerülnek beépítésre, ha az oktatásirányítás egyetért.
A fentiek mellett felhívtuk az E-Kréta Zrt. figyelmét arra, hogy amennyiben megkeresik őket más fejlesztési javaslatokkal, a lehető legnagyobb rugalmassággal álljanak ezekhez a felvetésekhez.

A diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok számára az Oktatási Hivatal szervez pedagógus szakmai műhelyeket, amelyet a budapesti Pedagógiai Oktatási Központ (POK) gondoz és valósít meg.
A diákönkormányzati tagok tapasztalatszerzési lehetőségével kapcsolataban a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) az államtitkársággal egyeztetve több programot, képzést, tréninget stb. is szervez folyamatosan, amelyek célzottan a diákönkormányzati munkában tevékenykedő szereplők számára elérhetőek.

Az iskolai bútorbeszerzések a beszerzési, közbeszerzési szabályok mentén valósulnak meg. Mivel adott, hogy milyen bútort lehet egy időillanatban az elérhető termékek körében beszerezni, a diákönkormányzat véleményezési jogköre valódi tartalom nélküli lenne.

Az OH a jogszabályokban meghatározottak szerint biztosítja a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, amelyek egyik területe a tanulótájékoztató-tanácsadó szolgálat (48/2012.(XII.12.) EMMI rendelet 9. §). A szolgáltatási terület kiemelt célja a diákönkormányzatokat segítő pedagógusok információ szerzésének támogatása, a diákparlament és egyéb tájékoztató fórumok szervezése. Minden év novemberében igényfelmérést végzünk az intézmények körében. Ekkor a nevelőtestületek átgondolhatják, hogy az egyes szolgáltatási területekhez kapcsolódóan milyen témában és formában, hány alkalommal kérnek szakmai támogatást. A köznevelési intézményektől érkezett igények kielégítését az OH pedagógiai oktatási központjai folyamatosan és igény alapján végzik.
A tanulók, pedagógusok és szülők tájékoztatása, a diákönkormányzatot segítő pedagógusok szakmai támogatása érdekében szaktanácsadók és külső előadók bevonásával különböző témákban fórumokat, műhelymunkákat, előadásokat szerveznek. A programok tartalmának összeállításában szívesen fogadjuk az Országos Diáktanács tagjainak a tárcával előzetesen egyeztetett javaslatait.
A Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központ havi rendszerességgel elektronikus formában jelenteti meg Diákhírlevél c. kiadványát. A Diákhírlevél elkészítését és megjelentetését valamennyi pedagógiai oktatási központ esetében vállalja az OH, féléves rendszerességgel .

A köznevelés és a szakképzés 2020. évi különválása miatt a szakképzést érintő kérdésekben a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) válaszai az irányadóak. A KIM válasza értelmében a 2019-ben elfogadott Szakképzés 4.0. fejlesztési stratégia folyamatosan megtekinthető a szakképzési tájékoztatási és információs központ honlapján, amelyet az az Innovatív Képzéstámogató Központ (ikk.hu) működtet. A digitális platform lehetőségeivel élve, a megjelölt honlapon folyamatosan elérhetőek és frissülnek a szakképzési információk. Ezek között megtalálhatóak az új szakképzési rendszerhez kapcsolódóan felmerült kérdések (GYIK), az új szakképzési dokumentumokról, az új szakmák tartalmáról, az induló képzések tartalmáról szóló információk, az aktuális szakképzési eseményekkel, továbbtanulással, szakmaválasztással kapcsolatos hírek. Emellett a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (nive.hu) honlapján is megjelennek, követhetőek az iskolai oktatáshoz kapcsolódó aktuális események, információk.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (a továbbiakban: Nkt.) 67. (8) bekezdése értelmében az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetési program közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A Diákönkormányzat tagjai az intézményvezetői pályázat lezárása előtt megismerhetik a vezetői programokat, véleményüket, kifogásukat megfogalmazhatják és a döntésnél figyelembe is veheti a döntéshozó.

A tanulók, gyermekek jogait, kötelezettségeit, a tanulmányi elvárásokat, tanterveket stb. érintő jogszabályokat, tervezeteket az elmúlt időszakban is véleményezte az Országos Diáktanács testülete, a jövőben is ezt a gyakorlatot folytajuk.

Az elmúlt években nagyszabású informatikai infrastuktúra fejlesztések történtek Magyarországon. Ennek köszönhető, hogy jelenleg a hazai köznevelési intézmények 80%-ában belső WiFi-hálózat került kiépítésre, az iskolák 65%-ában pedig sávszélesség-bővítés is megvalósult. A műemléki védelem alá eső köznevelési intézményekben e fejlesztések folyamatban vannak.

A Nemzeti alaptantervben a fenntarthatóság és a környezettudatosság kiemelt nevelési célként szerepel. Ennek értelmében az erőforrások csak tudatos, takarékos és felelősségteljes felhasználása több tantárgy (például a biológia, a fizika, a földrajz és a kémia) tananyagában is hangsúlyosan szerepel. Az ökoiskolák kiválósági hálózatként mutatnak példát arra, hogyan épülhetnek be az ezzel kapcsolatos ismeretek az iskola életébe. A Belügyminisztérium által fenntartott Ökoiskola Program keretében részt vevő mintegy 1050 köznevelési intézmény az infrastruktúra használata és felújítása az energiatudatosság és a környezettudatosság szempontjai szerint történik. A legtöbb Ökoiskolában működik ún. „energiakommandó” is: ezekben az intézményekben a diákok aktív közreműködésével valósul meg az iskola épületének energiatakarékos működtetése. Az ökoiskolák pályázati szempontjai között szerepel a rendezvények, az iskolai büfé, a tanulás tereinek és eszközeinek környezetbarát tervezése, kialakítása és használata is. Emellett a BM olyan figyelemfelkeltő, ismeretterjesztő és szemléletformáló programokat is koordinál, mint a Fenntarthatósági Témahét, amelyen minden évben több százezer tanuló vesz részt.
2019 őszétől a pedagógus minősítési rendszer egyik területe a fenntarthatóságra nevelés kompetenciája, és ezek a szempontok a tanfelügyeletbe is bekerültek. Ezek felmenő rendszerben azt teszik lehetővé, hogy a tantervi törekvések a tanulás-tanítás gyakorlatában és az intézmények működtetésében is jelen legyenek.
Az infrastruktúra tekintetében az újonnan felújított vagy épített köznevelési intézményekben az energiatakarékosság és a környezettudatosság – nemzetközi irányelvekkel is összhangban – már alapkövetelmény. Emellett a 2021-2027 uniós tervezési időszakban megnyíló támogatási lehetőségek esetében kiemelt hangsúlyt fektetünk az energiatakarékosságra, környezettudatosságra.

A folyamatban lévő és a jövőben indítandó fejlesztések és beruházások jó alapot adnak arra, hogy a köznevelési rendszer megújulásával javuljon annak hatékonysága és eredményessége. A köznevelési intézményfejlesztések a korszerű képzési körülmények kialakításával a humán infrastruktúrát is erősítik, és egyben a térség gazdasági versenyképességét javítják. Évtizedek óta nem volt Magyarországon olyan volumenű iskolafejlesztés, mint most. 2018-2022 között uniós és költségvetési forrásból összesen mintegy 4576 helyszínen valósultak, valósulnak meg beruházások.
A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében – hazai forrásból – jelenleg 220 projekt valósul meg országszerte: 57 új tanuszoda, 87 új tornaterem, 44 tanterem beruházás-fejlesztés, 31 új iskola és 1 óvodafejlesztés, illetve építés. Ezek közül 2023. január végéig 118 beruházás esetében fejeződött be a kivitelezés.

A taneszköz lista 2020-ban frissítésre került. Már nem jogszabály tartalmazza, hanem tárcadokumentum. Ez a lista nem az ideális eszközlistát tartalmazza, hanem a mindenhol elvárható minimumot.

Az EFOP–4.1.3-17 Az állami fenntartású köznevelési intézmények tanulást segítő tereinek infrastrukturális fejlesztése keretében 13 kollégium újult meg a minőségi és befogadó oktatási környezet és hatékony nevelés infrastrukturális feltételeinek megteremtése érdekében. Az ágazat a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a középiskolai kollégiumok lakhatási körülményeinek korszerűsítésére, az európai uniós forrás terhére megvalósuló következő fejlesztési ciklus során további kollégiumok felújítására, modernizálására kerülhet sor vissza nem térítendő támogatás formájában.

Van országos digitális gyermekvédelmi stratégia, amely meghatározza a legfontosabb rendszerszintű célokat. Az intézmények a helyi gyermekvédelmi munkájukhoz egyrészt a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaitól, továbbá a családsegítőktől és az egyéb szakigazgatási szervektől kapnak támogatást. A Klebelsberg Központ az antiszegregációs munkacsoportok számára is folyamatosan ajánlásokkal él többek között annak érdekében, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival folyamatosan tartsák a kapcsolatot. A helyi szintű irányelvek kialakításához, amennyiben egy adott intézmény ezt igényli, a fenntartótól kap szakmai támogatást.

2020. évi LXXIV. törvény az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról. A törvényt az Országgyűlés a 2020. július 3-i ülésnapján fogadta el.
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartását – a nevelési, oktatási intézmény területén tanítási időben – iskolaőrség útján biztosíthatja. Az iskolaőrséget az érintett nevelési-oktatási intézmény igényeinek megfelelően úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa az adott nevelési-oktatási intézmény pedagógusai, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottai, illetve oktatói nemzeti köznevelésről szóló törvényben, illetve szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladatainak zavartalan ellátását, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekmények megelőzését. A személyi állomány jelenleg mintegy 600 intémzényben teszi lehetővé iskolaőr alkalmazását. A vezetők tapasztalatai kifejezetten jók, 1-1 elszigetelt esettől eltekintve sikeres a program, javult a pedagógusok és a tanulók komfortérzete, csökkent a fizikai és verbális erőszakos esetek száma.
A megelőzést célozza a „Van kihez fordulnod” program, amelynek keretében az iskolák dolgozói vagy maguk az intézmények kérhetnek szakemberi segítséget konfliktusos helyzetek feldolgozásához, megelőzéséhez. A programban az online és telefonos szaktanácsadás mellett személyes, az intézmény helyszínén megvalósuló támogatás elérésére is lehetőség van. A feladat a Magyar Diáksport Szövetség koordinációjában, BMszakmai irányítás mellett valósul meg.
A pedagógusok konfliktuskezelési készségeinek fejlesztését szolgálják az ENABLE és a Mentális Alapprogram Pedagógusoknak (MAP) című pedagógus-továbbképzés, amelyeket az Oktatási Hivatal valósít meg. Emellett számos hasonló képzés érhető el a pedagógusok számára a Nemzeti Bűnmegelzőési Tanács (NBT) szervezésében is.

A közterületen, így köznevelési intézményekben is egyre nagyobb számban elhelyezett félautomata defibrillátor készülékek a hirtelen szívhalál következtében történő keringésmegállás miatt bajbajutottak korszerű laikusok által végzett újraélesztését biztosítják a mentő megérkezéséig.
Az elmúlt években az OMSZ jelentős hangsúlyt fektetett az állampolgárok, fiatalok újraélesztési készségeinek fejlesztésére, többek között az Országos Diákparlament félautomata defibrillátor felszerelésére vonatkozó javaslatát is figyelme véve. 2020. évben 1500 fő pedagógus újraélesztés oktatását és újraélesztés oktatóképző tréningjét végezte el az OMSZ, valamint az 1500 fő újraélesztés oktatásban tapasztalatot szerzett pedagógus elkezdte 75.000 fő 7. osztályos tanuló újraélesztés oktatását. 2021.évben online frissítő képzésekre került sor az érintett pedagógusok jelentős részének.

Az elmúlt években jelentős számban vehettek részt a pedagógusok olyan továbbképzéseken, amelyek segítségével bővíthették a digitális eszközök tanórákon való hatékony alkalmazását lehetővé tevő digitális pedagógiai-módszertani tudásukat. E képzéseken több mint 40 000 pedagógus – a teljes pedagógus létszám mintegy 30%-a – térítésmentesen sajátíthatta el az infokommunikációs eszközökkel támogatott tanítás-tanulás módszereit. A járvány elmúltával további képzés és pedagógustámogató eszközök lesznek. A pedagógusok mentális támogatását és a mindennapi munkájukkal kapcslatos szupervíziós tevékenységet az óvoda- és iskolapszichológusok hálózata támogatja.

A 2012-es Nemzeti alaptanterv egyik újdonsága volt a mindennapos testnevelés bevezetése, amelyet a 2020-as Nemzeti alaptanterv is megtartott. A nemzetközileg is elismert intézkedés oka a fiatalság egészségének védelme, az egészséges életmódra való belső igény megalapozása volt. Nem tervezünk visszalépést ezen a téren. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy ma is van lehetőség arra, hogy akinek olyan jellegű egészségügyi problémája van, hogy nem tud részt venni a testnevelésórákon, az kaphat felmentést, van lehetőség gyógytestnevelésre is, illetve az igazolt sportolóknak nem csak 11–12. évfolyamon, hanem az alacsonyabb évfolyamokon is heti három testnevelésórán kell részt venniük.
A szabályozás célja az egészségfejlesztő testmozgás koncepciójának a megjelenítése volt, hiszen minden tanulónak biztosítani szükséges az egészség megőrzéséhez szükséges mennyiségű és intenzitású fizikai aktivitást, továbbá az azzal összefüggő kompetenciák fejlesztését. A „mindennapos testmozgás” jelenleg is része a teljes körű egészségfejlesztésnek, mely szintén valamennyi nevelési-oktatási intézményben, nem csupán az iskolákban ható intézkedés. Az egészségfejlesztő testmozgás célrendszere egyrészt az, hogy minden gyermeket, tanulót el kíván érni, másrészt olyan készségek fejlesztését támogatja, melyek az egészséges életvezetésre készítenek fel.

A csoportbontás sok esetben lehetőséget biztosít a hatékonyabb tanításra-tanulásra. A jogszabályi lehetőség ma is adott, az iskolák általában az idegen nyelvek és matematika oktatása során szoktak élni vele. Ahol adottak a feltételek (megfelelő számú szakos tanár, kellő számú felszerelt tanterem), ott semmi akadálya annak, hogy minél több tárgyat oktassanak csoportbontásban.

A jogszabályok értelmében kötött a tanév során teljesítendő tanítási napok (munkanapok) száma. Ennek a napszámnak meg kell lennie, enélkül ugyanis a tantervi követelmények teljesítése nem biztosítható megnyugtatóan. Emellett az igazgató rendelkezik intézménytípustól függő számú tanítás nélküli munkanappal is, amelyet szabadon oszthatnak be az adott tanév vonatkozásában.

Az alábbi tantárgyak kerettanterve tartalmazza a szexuális felvilágosítással kapcsolatos tartalmakat: környezetismeret 3-4.: – Az emberi test fő testrészei, szervei; Természettudomány 5-6.: A kamaszkori érés, testi és lelki változások; Etika 5-6.: A tanuló megfogalmazza, hogy a szeretetnek, a bizalomnak, tiszteletnek milyen szerepe van a családban, a barátságokban és a párkapcsolatokban, pozitív mintákat ismer meg a harmonikusan működő párkapcsolatokra, 7-8. évfolyamon találkozik a érzelem, szerelem, párkapcsolat, vonzódás, intimitás, bizalom, hűség fogalmakkal, és tartós kapcsolatok és párkapcsolatok alapvető feltételeit is megismeri; 7-8. évfolyam biológia tantárgyban: a Szaporodás, öröklődés, életmód c. témakör tanulása során azonosítja az emberi egyedfejlődés főbb szakaszait, bemutatja az emberi nemek testi különbözőségének kialakulását, tisztában van a felelős szexuális magatartás ismérveivel, értékeli a szexualitás egyéni életviteli és párkapcsolati jelentőségét; 9-10. évfolyam biológia tanóráin Az emberi nemek és a szaporodás biológiai alapjai c. témakör tanulása során értékeli az emberi szexualitás párkapcsolattal és tudatos családtervezéssel összefüggő jelentőségét, és igen részletes ismeretanyaggal találkozik a nemi kromoszómáktól kezdve a fogamzásgátláson és a terhesgondozáson keresztül a gyermekgondozást támogató társadalmi rendszerekig.

A köznevelés és a szakképzés 2020. évi különválása miatt a szakképzést érintő kérdésekben a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) válaszai az irányadóak.
KIM válasz: A program célja a továbbtanulási és munkalehetőségektől távolabb élő általános iskolás diákok számára elérhető közelségbe hozni mindazon élményeket, továbbtanulás és karrierlehetőségeket, amelyek a helyzetük miatt nem voltak elérhetőek számukra. A program 4 fő pilléren nyugszik. egyetemi, középiskolai, HÖOK és vállalati mentorprogram. Eddig az egyetemi és a vállalati pillér bevezetése történt meg.
A program hosszú távú célja, hogy a program minden olyan vidéki városban és környezetében működjön, ahol jelenleg felsőfokú képzés folyik.
A 2022/2023-as tanév I. félévére vonatkozó adatok a TMO kapcsán: 17 egyetem; 110 általános iskola; 1008 mentor és 4227 mentorált.

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet szerint az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik. Amennyiben az 1-3. évfolyam idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható, és az iskola pedagógiai programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása ezen évfolyamokon is megkezdhető. Az első idegen nyelv megválasztásakor biztosítani kell, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 8. évfolyam után kezdődhet.
A fentiek értelmében a köznevelés elsődleges célja, hogy a tanulók egy idegen nyelvet minél magasabb szinten elsajátítsanak, s csak akkor kezdjenek hozzá egy második idegen nyelv tanulásához, ha az elsőn már magabiztosan tudnak kommunikálni. Ugyanakkor a szabadon tervezhető órakeret terhére beépíthetők a helyi tantervbe azok a tantárgyak , amelyek az oktatásért felelős miniszter által közzétett kerettantervvel rendelkeznek, így az iskola helyi tanterve megjelenítheti a második idegen nyelv oktatását akár 5. évfolyamtól is.

A köznevelési rendszer az érettségi vizsgabizonyítvány megszerzése előtt, a tanulói jogviszony alatt több úton is ingyenesen biztosítja az emelt szintű vizsga megszerzésének lehetőségét. Természetesen előfordulhat, hogy valaki a tanulói jogviszony megszűnése után dönt úgy, hogy emelt szintű érettségit kíván szerezni egy tárgyból, azonban ez nem puzstán a szintemelő vizsgát érintheti, hanem más vizsgatípusokat is. Ezáltal nem határozhatóak meg olyan szakmai indokok, amelyek pont a szintemelő vizsga esetében tennék lehetővé az utólagos visszatérítést (értelemszerűen erre csak utólag van lehetőség, a vizsga eredményének ismeretében).

A Felvi honlap mondernizálásra, átalakításra került 2022-ben. (A felsőoktatás a KIM hatáskörébe tartozik).

A felsőoktatási felvételi eljárások rendjét a felvételi eljárásról szóló 423/2012. kormányrendelet szabályozza, ami alapján kiszámíthatóvá váltak az eljárások határnapjai. A fontosabb határidőkről egy rövid tájékoztató cikk jelenleg is megtalálható a honlapon: https://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/mikor_es_mire/Mikor_lehet_jelentkezni

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény írja elő, hogy a felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a felsőoktatásért felelős miniszter teszi közzé a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok és osztatlan mesterképzések esetében a felsőoktatási intézmények meghirdetései során figyelembe vehető a felvételi pontszámítás alapjául szolgáló tantárgyak és az érettségi vizsgatárgyak körét. A közzétételben ez képzési területenként történik. A felsőoktatási intézmények pedig már – a 423/2013. előírása szerint – a szakos pontszámítás alapjául szolgáló érettségi vizsgatárgyak körét és szintjét szakonként, valamint az intézményi pontszám meghatározásának alapjául szolgáló jogcímeket teszik közzé.

A 2024. évi felvételi eljárással kapcsolatos hirdetmények az intézményi közzétételekben és együtt a 2023. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás mellékletéül szolgáló kereső felületen is megtalálhatóak.
https://www.felvi.hu/felveteli/pontszamitas2024

Nem csak tanulmányi eredményen alapuló középiskolai program, az Arany János Program. A program célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását. A program keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, ahol fontos a felsőoktatási tanulmányokra való eredményes felkészítés. Jeletkezhet minden olyan tanuló, akinek van tanulói jogviszonya, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázatot meghirdetik, illetve hátrányos helyzetű, rászoruló vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
Az Arany János Programok megvalósítását szolgáló támogatás és ösztöndíjtámogatás rendjéről és feltételeiről szóló 204/2020. (V. 14.) Korm. rendelet alapján a 2022/2023. tanévtől a résztvevő tanulók ösztöndíjra jogosultak.

A köznevelés és a szakképzés 2020. évi különválása miatt a szakképzést érintő kérdésekben a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) válaszai az irányadóak.
KIM válasz: A Szakmák Éjszakája nem kifejezetten csak a végzős általános iskolásoknak szóló rendezvény, hanem céljaink szerint szélesebb korosztályt (kisebbeket, nagyobbakat) kívánt megszólítani, ezért nem kötődött annyira a felvételi időszakhoz, mint az a sok más őszi rendezvény, nyílt nap, stb. ami kifejezetten a 8. osztályosoknak szól. A járványügyi veszélyhelyzet az elmúlt időszakban megtörte ezt a folyamatot. A következő időszakban a pályaválasztási nagyrendezvények helyett elsősorban az egyes szakterületek/szakmák kipróbálására alkalmas élményalapú pályatanácsadást szeretnénk erősíteni, továbbá a pályaorientáció időszakát az utolsó tanév helyett a pályaválasztást megelőző hosszabb időszakra kitolni.Terveink között szerepel a szakképzési centrumok bázisán infopontok létrehozása, amelyek tanulók és felnőttek pályaorientációját és pályatanácsadását is segíti.

Az OH pedagógiai oktatási központjai eddig is jelentős szerepet vállaltak a megyei és országos diákparlamentek népszerűsítésében, azok lebonyolításában. Ezt a tevékenységet a jövőben is vállalják, kiegészítve az országos kampányban való szerepvállalással.

A kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltak értelmében a kollégium a nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével. Ennek formáját helyileg szabályozzák a kollégiumok házirendjükben. Mivel a szülővel való konstruktív együttműködés elengedhetetlen ahhoz, hogy a kollégium nevelő szerepét hatékonyan lássa el, a szülőkkel való kapcsolattartás formái igény szerint különbözőek lehetnek, így például szabad bejárás a szülő számára a kollégiumba, nyitott és közösen szervezett kulturális és sportrendezvények, rendszeres fórumok, hagyományt ápoló ünnepek, tanévnyitó szülői értekezlet, rendszeres fogadóóra, kollégiumi nyílt nap, egyéb rendszeres információcsere, tanulói értékelés, esetleírás stb. Szükség esetén miniszteri rendeletben előírható a minimális számú értekezlet megtartása.

A lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer 2016-ban került bevezetésre. A jelzőrendszer lényegi eleme a megelőzés, tehát minél korábbi jelekre figyeljenek fel a rendszer szereplői, és minél rövidebb időn belül, szakmailag megalapozott módon reagáljanak a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló helyzetére. A rendszer része a pedagógiai szakmai szolgáltatás, amely a pedagógusok számára nyújt támogatást e munkában. A jelzőrendszer alapján a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók magas arányával jellemezhető, valamint az országos kompetenciamérési eredmények alapján alacsonyan teljesítő intézmények esetében célzott beavatkozások, szakmai támogató tevékenységek zajlanak. Ezek ererményességét a külső független szakértő pozitívnak találta (tekintettel arra, hogy csökkent a bevont intézményekben az alacsony teljesítményszinte telérő tanulók aránya az országos kompetenciamérésben). Ezért az EFOP Plusz keretében az EFOP-3.1.5 intézkedés folytatását tervezzük 700 alacsonyan teljesítő intézményben (jelenleg az Európai Bizottság felfüggesztette ennek az intézkedésnek a megvalósítását).
A KRÉTA rendszerben kifejlesztették az ESL nevű modult, amely a lemorzsolódás intézményi szintű megelőzését segíti informatikai oldalról. Ez az intézmény felelőssége, OH támogató funkcióval.

A köznevelési államtitkárság támogatásával évek óta megvalósuló Adj Egy Ötöst! program célja, hogy a résztvevő diákok, a tanárok és a bevont fogyatékossággal élő személyek, az úgynevezett tapasztalati szakértők saját, önállóan kialakított programjaikon keresztül, együttes élményeiket közösen átélve kerülhessenek közel egymáshoz. Olyan program megvalósítására inspiráljuk a pályázókat, amely során a jó élmény életre szólóan meghatározhatja a diákok hozzáállását a fogyatékossággal élő emberekhez, támogatja az empátia és odafigyelés fejlődését. A projekt célja a fiatalok szemléletformálása annak érdekében, hogy később a társadalom nyitott, elfogadó, felelősen gondolkodó és felkészült tagjaivá váljanak.
Ezen túlmenően a gyógypedagógiai, illetve a szakszolgálati intézményrendszer fejlesztését szolgáló két projekt – EFOP-3.1.6. és EFOP-4.1.6. – keretében többek között módszertani anyagok kidolgozása, képzések támogatása, szülősegítő és szemléletformáló programok szervezése is megvalósult.

2017. évi 48. pont. Kressz és egészségügyi vizsga ingyenessége: 2018. július elsejétől ingyenes a sikeresen teljesített KRESZ-vizsga és az azt megelőző tanfolyam a 20 évnél fiatalabbaknak. A visszatérítés maximum 25 ezer forintig igényelhető a B kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez. Az 55/2018. számú Korm. rendelet tehát ezt már teljesítette, 2018. július 1-jétől hatályos.
A Nemzeti alaptanterv biológia tantárgy célkitűzései közt szerepel, hogy a tanuló “élettani, egészségügyi ismeretei és gyakorlati felkészültsége alapján, szükség esetén tudjon elsősegélyt nyújtani”, bekerült egy kifejezetten ennek a témakörnek szentelt rész: egészségmegőrzés, elsősegély címmel, ami a 9-10. évfolyamon kiegészül az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos ismeretekkel. A kerettantervek közül az általános iskola 5-6. évfolyamán Az emberi szervezet felépítése, működése, a testi-lelki egészség c. témakör tartalmaz elsősegélynyújtással foglalkozó ismereteket; a 7-8. évfolyam biológia tantárgyban 10 órás Egészségmegőrzés, elsősegély c. témakör szerepel; a 9-10. évfolyam biológia kerettantervében a szintén 10 tanórát felölelő Az egészségügyi rendszer, elsősegélynyújtás témakör foglalkozik az elsősegélynyújtással.

A köznevelés és a szakképzés 2020. évi különválása miatt a szakképzést érintő kérdésekben a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) válaszai az irányadóak.
KIM válasza: Ez a javaslat már teljesítésre került. A 2020-tól indult képzések esetén teljes körűvé vált a szakképzésben tanulóknak az ösztöndíj, akik pedig a duális képzésben vesznek részt szakképzési munkaszerződéssel, a korábbi juttatások többszörösét kapják. Korábban csak a hiányszakmákban kaphattak a tanulók ösztöndíjat (10.000-30.000,-Ft/hó összeget), az új rendszerben a nem duális képzésben részt vevő tanulók mindegyike kap ösztöndíjat, amely tanulmányi eredménytől függően elérheti az 59.000,-Ft/hó összeget is. A vállalati helyszínű oktatásban részt vevő (2021-től szakképzési munkaszerződéses) tanulók juttatásai esetében is jelentős a változás. Míg a korábbi tanulószerződéses tanulók esetén a juttatások kb. 30000,-Ft/hó körüliek voltak, az új szakképzési munkaszerződések esetén a tanulói munkabérek 100.000-168.000-Ft/hó között lehetnek. Új elem még továbbá az ún. egyszeri pályakezdési juttatás, amelyet a sikeres szakmai vizsgát letevő első szakmás fiatalok kapnak. Ennek mértéke a szakmai vizsga eredményétől függően 133.000 – 302.000 Ft.

A köznevelés és a szakképzés 2020. évi különválása miatt a szakképzést érintő kérdésekben a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) válaszai az irányadóak.
KIM válasza: Az új szakképzési rendszer szerint folyó oktatásban nem kerül szétválasztásra az elméleti és a gyakorlati ismeretanyag. A szakmai oktatás ágazati alapozó oktatásra és szakirányú oktatásra tagolódik. Az ágazati alapoktatást csak a szakképző intézményben, a szakirányú oktatást mind vállalatnál, gazdálkodó szervezetnél (duális képzésben) mind a szakképző intézményben meg lehet szervezni. A szakirányú oktatási szakaszt meg is oszthatja egymás között a szakképző intézmény és a duális (vállalati) képző partner oly módon, hogy akár a teljes képzés is folyhat a vállalatnál. Ez a felosztás a korábbiaknál sokkal szorosabb együttműködést kíván meg a duális képző vállalat, gazdálkodó szervezet között, minden esetben szükséges a szakképző intézmény és a duális partner képzési programjainak összehangolása. Emellett a tanuló értékelésében is folyamatos együttműködés szükséges. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 60. §-ában foglaltak szerint a tanuló teljesítményét, előmenetelét az oktató a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Ha a tanuló szakirányú oktatását nem a szakképző intézmény végzi, a szakirányú oktatással összefüggésben a tanuló teljesítményét, előmenetelét a duális képzőhely az oktatóval közösen értékeli és minősíti. Az ilyen értékelésre a szakképző intézmény szakmai programjában meghatározott, elsajátított tananyagrészenként megszervezett beszámolás keretében kerül sor. Az előző kötelezettségek tehát feltétlenül szükségessé teszik a szakképző intézmények és a szakképzésben részt vevő gazdasági szereplők korábbiaknál szorosabb együttműködését..

A köznevelés és a szakképzés 2020. évi különválása miatt a szakképzést érintő kérdésekben a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) válaszai az irányadóak.
KIM válasza:A szakképzésben közreműködő gazdasági szereplők nyilvántartását és ellenőrzését a korábbi és az új szakképzési rendszerben is a gazdasági kamarák (MKIK, NAK) területi szervezetei végzik. A hatályos jogszabályi háttér alapján kizárólag olyan gazdálkodó szervezet kapcsolódhat be a duális szakképzésbe, amely a kamara által ellenőrzötten képes az általa vállalt szakképzési feladatok ellátására. A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 181. §-ában foglaltak alapján, ha a tanuló teljesítményének, előmenetelének a fentiek szerinti (ld. 39. pont) értékelésekor vagy minősítésekor a tanuló szakmai felkészültsége elmarad a programtanterv alapján elvárható mértéktől és ez a duális képzőhely felelősségére vezethető vissza, a szakképző intézmény az erről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamarát. A duális képzőhelyet a duális képzőhely nyilvántartásba vételére területileg illetékes gazdasági kamara legfeljebb öt évre eltilthatja a szakirányú oktatásban való részvételtől, ha a duális képzőhely ellenőrzése keretében megállapítja, hogy a szakképzési munkaszerződésből folyó kötelezettségeit nem az Szkt. vagy e rendelet alapján teljesíti. Ezen túlmenően 2022. augusztus 31-ig mind a szakképző intézményeknek, mind a duális képzőknek ki kellett alakítaniuk a minőségirányítási rendszerüket. Ez azt jelenti, hogy duális képzőként csak olyan gazdálkodó szervezet vehet részt a szakképzésben, amely vagy minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.

Az intézmények saját házirendjükben szabályozzák a könyvtári könyvállományra vonatkozó szabályokat. Az intézményeknek lehetősége van rendelni a fennmaradó keretösszegből könyveket a könyvtár részére.. Az intézmények a 2021/2022. tanévben 1 521 863 db tankönyvet rendeltek a könyvtári állomány gyarapítására, 1,75 Mrd forint értékben, a 2022/2023. tanév során a KELLO 1 588 914 db könyvtári állományba adott tankönyvet jelentett a pótrendelés lezárása után, összesen 1,82 Mrd forint értékben.

Az ingyenes tankönyvellátás mellett az Oktatási Hivatal honlapjain többféle formátumban is elérhetővé teszi elektronikusan a tankönyvei többségét. Ezáltal mind a jogviszonyban álló tanulók, mind az azon kívüliek számára ingyenesen hozzáférhetőek ezek a taneszközök az érettségire készülés során is. Az okostankönyvekben olyan interaktív feladatok, kiegészítők, médiaelemek is elérhetők, amelyek a tanagyag feldolgozását segítik, támogatják a kapcsolódó tantárgyak ismereteinek megszerzését.

A Kormány elkötelezett a pedagógusok bérének további emelése mellett. 2013 és 2017 között több mint 50 %-os emelés valósult meg, azonban az azóta eltelt években valóban jelentősen csökkent a pedagógus átlagbérnek a diplomás átlagbérhez viszonyított aránya. Ezért a Kormány 2020 júliusában, valamint 2022 és 2023 januárjában 10-10-10 %-os béremelést valósított meg. A pályakezdők esetében 2020 nyara óta megvalósult béremelések együttes mértéke mintegy 60 %.
A Korrmány vállalása értelmében 2025-ig minden évben jelentős béremelésre kerül sor a diplomás átlagbér legalább 80%-os szintjének eléréséig, majd 2030-ig ennek fenntartása valósul meg évente történő indexálással. Emellett a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó pedagógusok jelentős többletjuttatásra lesznek jogosultak 2023-tól. Az erre vonatkozó szabályozás, valamint a 2023. évi további bérintézkedések 2023. június 30-ig fognak megvalósulni. Ezáltal kevesebb mint 2 éven belül a pedagógusok átlagos bére 800.000 Ft körül várható.

Az Országos Diáktanács egyeztetést folytatott az ajánlási pontról a Pedagógusok Szakszervezetével és a Nemzeti Pedagógus Karral.
Egyhangúan az volt a közös vélemény, hogy az értékelési eredmények honlapon való megjelentetése nem támogatandó, ugyanakkor a tanulók megkérdezése hasznos visszajelzés lehet, nem véletlen, hogy több iskolában működik ilyen rendszer, ennek nincs jogszabályi akadálya most sem.
A tervezett pedagógus teljesítményértékelési rendszerben a középiskolások számára lehetőség lesz évente értékelni a pedagógusok munkáját, az eredmények becsatornázódnak a vezetőség felé, és figyelembe veszik azt a pedagógusok teljesítményének értékelése során.

2017. évi 29. ponttal megegyező. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (6) bekezdése, amely 2017. június 17-től hatályos, már tartalmazza, azt hogy az osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők és a tanulók önszerveződését segítő (diákönkormányzatot segítő) pedagógusok számára a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe be kell számítani kettő (OF, MK), illetve egy órát (DMSP) ezen feladatok ellátására.
A fentiek értelmében a jogalkotó nem bérpótlékkal, hanem órakedvezménnyel ismeri el a diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok tevékenységét.

A KRÉTA rendszernek köszönhetően jelentősen csökkentettük a az iskolai adminisztráció mind a tanárok, mind pedig a szülők és diákok számára. Jóval gyorsabbá és pontosabbá vált az információáramlás, csökkent a papíralapú ügyintézés. A Digitális Kollaborációs Tér és a KRÉTA összekapcsolásával sokkal egyszerűbbé és könnyebbé váltak a digitális munkarend adminisztrációs feladatai is.
2023 januárban 2 fókuszcsoportot tartottunk pedagógusokkal és adminisztratív munkatársakkal, ebből egy javaslatcsomag állt össze a további adminisztrációs tehercsökkentésre. A javaslatok egy része (így például a pedagógus kötelező önértékelés és kötelező tanfelügyeleti eljárás önkéntessé tétele) a folyamatban lévő jogalkotási tevékenységben is napirenden van.