Kedden (2020.07.14-én) ülésezett az Országos Diáktanács az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szalay utcai épületében. Az ülések állandó résztvevői dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár, dr. Jásper András a Diákközéletért Alapítvány elnöke, Szabó Bálint és Turi Ádám Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökségi tagjai, valamint a diáktanács 42 fős testülete.
Az ülést két napirendi ponttal hívták össze, amely a digitális munkarend tapasztalatainak megbeszélése, valamint az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges intézkedések ismertetése volt.
Tavaszi digitális oktatás tapasztalatai
Az ülés elején Kisfauldy László helyettes államtitkár bemutatta a tantermen kívüli digitális munkarend tapasztalatait. Beszámolójában több témára is kitért, többek között az infrastruktúra helyzetére, az államilag biztosított oktatási tartalmakra, a pedagógusok módszertani támogatásának módjára, az érettségi kérdésére, valamint a digitális munkarend általános tapasztalataira.
Infrastruktúra és digitális tartalmak
Az infrastruktúra kérdésénél szó esett egy 2019-ben lefolytatott országos felmérésre, amelyből az derült ki, hogy a diákok 90%-a rendelkezik számítógépes hozzáféréssel (a családban van legalább egy számítógép), és nagyjából mindenkinek van okos telefonja. Az intézmények infrastrukturális helyzete sem állt rosszul, hiszen az elmúlt években körülbelül 100.000 új eszköz került beszerzésre.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a digitális munkarend bevezetésével nagyon leterhelődtek az állami portálok szerverei (pl. OH, KRÉTA), ezért jelentős szerverkapacitás bővítést hajtottak végre. Ennek eredménye érezhető is volt, hiszen a márciusban még mindennapos KRÉTA szerver leállások idővel teljesen megszűntek.
A beszámolóból kiderült, hogy a minisztérium több portálon is igyekezett oktatási anyagokat közzétenni, erre példa, hogy márciusban közel 80 okos tankönyvet töltöttek fel a Nemzeti Köznevelési Portálra. Ezenkívül a magánszolgáltatók is segítettek, ugyanis többen is díjmentesen elérhetővé tették tartalmaikat (pl. Mozaik kiadó).
A legnépszerűbb állami oktatási portál a sulinet.hu volt, amelyet naponta átlagosan több mint 100.000 látogató böngészett.
A pedagógusok módszertani támogatására ajánlásokat tettek közzé az Oktatási Hivatal honlapján, amelyet időközben folyamatosan frissítettek. Az ajánlásokat március 14-én (a kihirdetés másnapján) kb. 174.000-en nézték meg, a napi átlag pedig 80.000 körül alakult.
Kisfaludy László szerint külön eredmény, hogy a digitális munkarendre való átváltással nem csökkentek a tanulmányi követelmények, nem vonták ki az értékelésből a március 16-a utáni időszakot, valamint nem verték szét az osztályokat (a tanulócsoport struktúra egyben marad). Mindennek köszönhető, hogy idén teljes értékű tanévet lehetett zárni.
A digitális munkarend elején napi közel 500.000 jegyet regisztráltak a KRÉTA rendszerben, ez év végén tetőzött, közel 2.5 millió értékeléssel. Mindeközben a tanulók összesen naponta közel 400.000 szer léptek be a KRÉTA rendszerbe (ismeretlen, hogy ez hány egyedi felhasználó, hiszen az időkorlát miatt egy tanuló naponta akár 3-4 szer is beléphetett).
Érettségi
Az érettségi kérdésére vonatkozóan elhangzott, hogy a megtartásról szóló döntést széles körű egyeztetés előzte meg (többek között kikérték az Országos Diáktanács véleményét is). Az egyeztetés szereplői mind egyetértettek abban, hogy a halasztásnak nem lett volna túl sok értelme, hiszen semmi sem garantálta a helyzet idővel történő javulását. Ennek megfelelően az érettségi vizsgák (az előrehozott érettségik, és a szóbelik kivételével) eredeti ütemterv szerint zajlott le, természetesen megfelelő egészségvédelmi intézkedések mellett. A tanulóknak lehetőséget adtak a visszalépésre is, de ezzel összesen csak a tanulók 3%-a élt (körülbelül 2500 visszalépő).
A vizsgák biztonságban lezajlottak, nem tudni olyan fertőzöttről, aki az érettségi megszervezése miatt kapta volna el a vírust. A vizsgák eredménye pedig az elmúlt évek átlagának megfelelő volt.
Általános tapasztalatok
Általános tapasztalat, hogy a tantermen kívüli digitális munkarend bár nehéz, de összességében eredményes volt. A pedagógusok többsége helytállt, de voltak kevésbé jó példák is. Ez az időszak jelentősen megterhelte a szülőket is.
Érdekes tapasztalat továbbá, hogy a diákok, az életkor emelkedésével, egyre inkább szerették, vagy megbarátkoztak a digitális munkarendben történő oktatással.
Elhangzott, hogy ezalatt a pár hónap alatt, sikerült több évnyi módszertani fejlődést, innovációt elérni, aminek egyes elemeit át kell emelni a jövő oktatásába.
A minisztérium ősszel hagyományos tanévkezdésre készül, az új munkarendre való átállás csak célzottan, adott intézményekben, adott településeken valósulhat meg (a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve).
Szó esett arról is, hogy a járványhelyzet közben módosult a köznevelési törvény is, amelynek eredményeként az iskoláknak szűk korlátok között lehetőségük lesz a jövőben önállóan is bevezetni a digitális munkarendet.
A digitális munkarendben folyó oktatásnak folyamatos kihívásai a gyermekek/szülők túlterhelésének megakadályozása, az egységes platformok használata, a további színvonalas oktatási tartalmak fejlesztése, a pedagógusok módszertani, és digitális kompetenciái fejlesztése, valamint az infrastruktúra továbbfejlesztése, különös tekintettel a rászoruló gyermekekre. Ezek megoldásán a minisztérium várhatóan tovább dolgozik.
A helyettes államtitkár előadásának befejeztével Ázbej Theodor (budapesti ODT tag) vette át a szót, és kezdte meg az Országos Diáktanács által végzett felmérés eredményeinek bemutatását. Az ODT “Digitális Oktatás 2020” című felmérésének eredményeit itt lehet megtekinteni.
Iskolaőrség
Az Országos Diáktanács tagjainak előadását követően Kisfaludy László beszámolt az iskolai erőszak megakadályozása, és megelőzése érdekében szükséges intézkedéseiről. Elmondta, hogy az iskolaőrség hálózatának kiépítése csak az egyik ilyen intézkedés, a kormány nem csak ennek eszközével próbálkozik, hanem számtalan egyéb puhább intézkedéssel is.
Maruzsa Zoltán államtitkár hangsúlyozta, hogy csak is kizárólag olyan intézményekbe telepítik őket, ahol ezt kifejezetten kérik. Az előzetes igényfelmérésből kiderült, hogy közel 500 intézményben, mintegy 600 iskolaőr teljesíthet szolgálatot (tehát lesz olyan intézmény, ahol több iskolaőr is dolgozik majd). Az intézmények listáját, ahova majd kerül iskolaőr, hamarosan publikálni fogják.
Az Országos Diáktanács képviselői a munkát várhatóan szeptemberben folytatják.
A kiemelt kép forrása: ÖKK Fehérvár
