Koronavírus
Koronavírus! – A 2020-as évet talán ezzel a szóval tudnánk a legjobban összefoglalni, hiszen ebben az évben valóban a koronavírus alakította a domináns szerepet. Mindenesetre történelmi időket élhettünk meg (és fogunk még megélni), ugyanis a második világháború óta nem volt olyan esemény, amely hasonló szinten felbolygatta volna az emberiséget, mint tudományos nevén a SARS-CoV-2 kórokozó.
Bár az újfajta koronavírust Kínában még 2019. végén észlelték, az csak 2020. februárjában tört be Európába, majd Magyarországba is. Az új világvírus ismeretlensége, és kiszámíthatatlansága – az olasz tapasztalatokkal együtt – arra késztette a világ kormányait, hogy drasztikus, soha nem látott korlátozó intézkedéseket vezessenek be. Míg sok országban rendkívüli tanítási szünetet hirdettek, Magyarország precedens nélküli lépésre szánta el magát.
Tantermen kívüli digitális munkarend
A fenyegető vírushelyzet miatt a köznevelés 2020. március 14-én áttért a tantermen kívüli digitális munkarendre. Az új, eddig ismeretlen munkarend lényege, hogy a tanulók nem látogatják az intézményeket, hanem otthonról vesznek részt az oktatásban. Az átállásra való döntés váratlanul érte a tanárokat és a diákokat, ezért napokba tellett, míg az oktatás az új rendszerre felállt. A diákok és tanáraik közel négy hónapot töltöttek “távoktatásban”, amely kétségen kívül mindenki számára emberpróbáló időszak volt.
Az oktatás szereplőinek azonban mégis sikerült felvenniük a fonalat, így a 2019/2020-as tanév teljes értékűnek számított, és hosszabbítás nélkül idejében véget is ért. Az érettségi vizsgákat is megtartották, amelyek ugyancsak teljes értékűeknek számítottak a felvételi eljárásban, bár a szóbeli érettségi vizsga nem volt kötelező.
Digitális oktatás 2020 felmérés
A tavaszi digitális oktatás végét járva, gondolva arra, hogy az ősszel ismét bevezetésre kerülhet a digitális munkarend, Ázbej Theodor és csapata – akik mind az Országos Diáktanács tagjai – átfogó felmérést indítottak a témában. A cél összetett volt: átfogó képet kapni a digitális munkarend működéséről, a diákok eszközellátottságáról, a használt szoftverekről, az oktatás hatékonyságáról, s legfontosabban, a hasznos, és követendő gyakorlatok feljegyzése és továbbítása a döntéshozók felé.
A Digitális oktatás 2020 felmérés terjesztésébe az Országos Diáktájékoztatás újonnan megalakult online portál is beszállt. A portál megadta a szükséges informatikai hátteret, amelynek köszönhetően a felmérés rövid időn belül eljutott Magyarország valamennyi iskolájának postafiókjába. Az akciónak köszönhetően végül összesen 7687 kitöltés érkezett a kérdőív 60 (!) kérdésére.
A kérdőív válaszait a fiatalok alaposan kielemezték, majd eredményeiket egy 12 oldalas dokumentumban összegezték.
A dokumentumban szó esett a diákok eszközellátottságáról, az oktatás pedagógiai módszertanáról, az általános tapasztalatokról, de a szerzők javaslatokat is megfogalmaztak a döntéshozóknak.
A vezetői összefoglaló alapján, a tavaszi időszakban a válaszadók 90%-a rendelkezett a digitális tanuláshoz szükséges eszközökkel, a legtöbbet használt szoftver a KRÉTA és a Google Classroom volt, és a diákok összességében eredményesnek ítélték meg az oktatás ezen fajtáját. A felmérésből kiderült, hogy a digitális munkarend sikere jelentős részben a megtartott online órák számával állt összefüggésben. Azok a tanulók akik több online órán vettek részt, eredményesebbnek ítélték az oktatást.
A felmérés részletes eredményeit a csapat az Országos Diáktanács júliusi ülésén ismertették dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak, s Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkárnak, akik nagy érdeklődéssel fogadták a prezentációt. A diákok által megfogalmazott javaslatok egy része később beépítésre került a minisztérium által kiadott ajánlásokba.
Az ODT tagjai a 12 oldalas tanulmányt az Országos Diáktájékoztatás oldalán publikálták. A Digitális oktatás 2020 felmérése itt tekinthető meg.
KRÉTA
A tavaszi tantermen kívüli digitális munkarend során előtérbe kerültek a digitális oktatási szoftverek, közöttük a leggyakrabban használt a KRÉTA volt. A tavaszi időszak során rengeteg iskola használta a KRÉTA szoftverét nem csak a tanórák és jegyek beírására, hanem a diákokkal való kapcsolattartásra, valamint a különböző feladatok kiadására is.
Ennek következményeként a rendszer leterheltsége drasztikusan megnőtt, emiatt a szolgáltatás sokszor akadozott, vagy egyszerűen elérhetetlenné vált. A munkát tovább nehezítette, hogy a rendszert elsődlegesen tanügyigazgatási eszköznek tervezték (ezt mutatja a neve is Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) és nem kollaboratív online térnek, mint a Google Classroom vagy a Microsoft Teams.
A rendszer használatának kényelmesebbé tételéért a fejlesztők tavasszal több új funkciót is hozzáadtak, többet az Országos Diáktanács javaslatára. Így nyílt lehetőség a kiadott házi feladatok késznek való jelölésére, valamint arra, hogy a házi feladatokhoz fájlt is fel lehessen tölteni.
A KRÉTA fejlesztői a tanévzárást követően sem voltak tétlenek, júniusban kiadták az új KRÉTA mobilalkalmazásokat, amik végre lecserélték a korábbi elavultakat. Ezekről bővebben itt lehet olvasni. További fejlesztésként jelentősen növelték a szerverkapacitást, továbbá elkezdték az új KRÉTA Digitális Kollaborációs Tér fejlesztését.
A DKT egy teljesen új modulja a KRÉTA-nak, ami online munkateret biztosít az iskoláknak. Az új kollaboratív térben a tanárok kényelmesen adhatnak ki órai-, és házi feladatokat, továbbá akár virtuális tanórát is tarthatnak. A rendszer modern kialakításában jó alternatívát kínál a Microsoft Teamsnek, vagy a Google Classroomnak.
Az új rendszer kifejlesztése pont időben fejeződött be, ahogy a középiskolások ismét áttértek a tantermen kívüli digitális munkarendre.
Őszi digitális oktatás
A koronavírus járvány a tavaszi időszakot követően lecsengett, amelynek köszönhetően a nyarat sikerült jelentősebb korlátozások nélkül megúszni. Augusztus végén azonban ismét felütötte a fejét Magyarországon a kórokozó, ami ismét tömeges fertőzésbe kezdett. A tavaszi időszakkal ellentétben, ősszel azonban az egészségügyi ellátórendszer már felkészültebben várta az újabb hullámot.
Ennek köszönhetően ugyan speciális járványügyi protokoll mellett, de hagyományos tantermi oktatásban indulhatott a tanév. Végül november elejére vált olyan súlyossá a helyzet, hogy ismét jelentősebb korlátozásokat kellett hozni. A köznevelésben a gimnáziumi osztályok november 11-én átálltak az immár jól ismert tantermen kívül digitális munkarendre. Ezzel szemben az általános iskolások továbbra is az iskolákban tanulhattak, amely a Digitális oktatás 2020-as felmérés szerint is nagy segítség volt, hiszen az ő esetükben tavasszal halmozottan nehezebben ment a távoktatás.
A tavaszi tapasztalatok után az őszi átállás már sokkal gördülékenyebben ment az oktatás valamennyi szereplőjének. Bár tavasszal ez kevésbé ment, ősszel már sikerült az órák nagy részét virtuálisan megtartani, amely nagyban növelte a távoktatás hatékonyságát, és a diákok elégedettségét (a felmérés alapján). Összességében elmondható, hogy most ősszel valóban sikerült az oktatást folytatni, bár az továbbra sem olyan hatékony mint a személyes változata.
A tavaszihoz hasonlóan, ősszel is elindult egy felmérés a tantermen kívüli digitális munkarendről, bár ez ezúttal kevésbé átfogó. Az új felmérést a Nemzeti Ifjúsági Tanács az Országos Diáktanáccsal közösen készíti, és célja főként a hasznos tapasztalatok összegyűjtése. A felmérésről bővebben itt lehet olvasni.
Országos Diákparlament
Bár valóban az újfajta koronavírus játszotta 2020-ban a domináns szerepet, nem szabad elfelejtenünk a járvány előtti diák-érdekképviseleti eseményeket, amelyek közül a legjelentősebb a februárban megrendezett Országos Diákparlament.
Az ODP lényege, hogy az ország mintegy 300 tanulója, akik az ország valamennyi megyéjéből választással kerülnek meghatározásra, javaslatokat fogalmaznak meg az oktatásigazgatásnak, s a kormány vezetőinek. Az eseményt kétévente rendezik, legutóbb 2018-ban 50 javaslati pont került megfogalmazásra.
Az idei, 2020. évi Országos Diákparlamentet a hagyománynak megfelelően Székesfehérváron rendezték meg. A rendezvény összesen három napig tartott, amely alatt a diákok szekciókba rendezve mondhatták el javaslataikat. A szekciók később kijelöltek maguknak egy-egy képviselőt, akik a szerkesztőbizottságban folytathatták a munkát.
A szerkesztőbizottság feladata a beérkező javaslatok elbírálása, és a végső javaslatok megfogalmazása. A bizottság munkájára a hagyomány szerint egy este áll rendelkezésre, mert a plenáris ülés már másnap szavazna a javaslatok megerősítéséről. Idén a szerkesztőbizottság a különböző fórumok után, este 8-tól reggel 8 óráig (összesen 12 órát!) szüntelenül dolgozott, míg végül előállt 46 javaslattal.
Másnap a plenáris ülés a zárószavazáson összesen 45+1 javaslati pontot fogadott el, amiket az ODT tagjai ünnepélyes keretek között adtak át dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak. Február óta összesen egy pont teljesült, és 2 továbbiról van hír, hogy teljesülése folyamatban van. Az ODP pontok aktuális helyzetét itt lehet nyomon követni.
Az Országos Diákparlament egyik ajánlása nyomán októberben jelentették be, hogy az Országos Mentőszolgálat vezetésével program indul, amelyben mintegy 75 000 tanuló sajátíthatja el az alapszintű újraélesztési ismereteket. A bejelentésről bővebben itt lehet tájékozódni.
Iskolaőrség
Az elmúlt év egyik kritikus kérdése az iskolai erőszak problémájának megoldásáról szólt. Még 2019. decemberében történt az a döbbenetes eset, amikor egy győri iskolában egy 17 éves fiú hátba szúrta az 51 éves tanárát. A fiatalt a rendőrök a helyszínen elfogták, és a pedagógust a mentők kórházba szállították.
Az eset mély megdöbbenést váltott ki az egész társadalomban, és lépésre sarkallta a kormányt. A győri eset után előtérbe kerültek a korábbi hasonló, de kevésbé súlyos esetek is, amikor pedagógust diák fenyegetett meg, vagy bántalmazott. Az ügy a 2020. évi Országos Diákparlamenten is szóba került, és megszületett az ajánlás 19. pontja.
“19. Kérjük az oktatásért felelős minisztert, vizsgálja meg annak lehetőségeit, hogy milyen további eszközök állhatnak rendelkezésre a pedagógusok elleni verbális és fizikai bántalmazások megakadályozására és megelőzésére.”
2020. évi Országos Diákparlament ajánlásai
A kormány végül lépett, és benyújtott egy törvénytervezetet az iskolaőrség létrehozására és a Büntető Törvénykönyv szigorítására. A törvénycsomagot 2020. július 3-án a Parlament nagy többséggel megszavazta, így az a köztársasági elnök ratifikációját követően hatályba lépett. Az iskolaőrségről, és az elfogadott törvénycsomagról bővebben itt lehet olvasni.
Az új intézkedés keretein belül az őrök szeptember 1-jén 423 iskolában kezdték meg a munkát. Az iskolaőrök szükségességét mutatja, hogy az első hónapban összesen 206 esetben volt szükség a közbeavatkozásukra a rend fenntartása érdekében.
Országos Diáktájékoztatás
Az Országos Diáktájékoztatás online köznevelési tanuló-érdekképviseleti portált 2020. májusában azzal a céllal indítottuk, hogy minél jobban tájékoztathassuk a diákságot az őket érintő ügyekről, valamint, hogy párbeszédet teremtsünk köztük és az őket képviselő diáktársaik között. Korábban az Országos Diákparlament és Országos Diáktanács munkáját csak nehezen, az egyes tagok személyes közösségi oldalaikon lehetett megismerni, hiszen az országos sajtó a diákügyekről csak korlátozottan számolt be.
Oldalunk létrejötte után azonnal elkezdtük a munkát, a különböző leírások elkészítését, amik segítenek eligazodni a magyar diák-érdekképviselet bonyolult, és sokszor elsőre átláthatatlannak tűnő rendszerében. A tematikus leírásokon túl, igyekszünk diáknyelven beszámolni a legfontosabb köznevelést érintő hírekről is, ezzel is segítve a hiteles információ terjedését.
Az elmúlt 8 hónapban, 3 szerkesztőnkkel (és egy további segítőnkkel) összesen 16 hírről számoltunk be, 19 oldalt készítettünk, egy részletes útmutatót írtunk, egy ODT ülésről tudósítottunk, és a Digitális oktatás 2020 felmérést segítve kiküldtünk 2857 levelet, valamint oldalunkon közzétettük annak eredményeit is.
2020-ban oldalunk 15 573 látogatót fogadott, akik összesen 64 375 oldalt lapoztak fel. A kiugróan magas látogatószámból azonban szerkesztőségünk egy fillért sem profitált, hiszen elveinkhez hűen nem futtatunk reklámokat.
Az üzemeletetési költségeinket (értsd szerverhasználat és domain-regisztráció) 2020-ban szerkesztőségünk tagjai között elosztva saját zsebből fizettük ki. Novemberben ismerőseink tanácsára létrehoztunk egy Patreon, és már meg is lett az első támogatónk!
2020 minden tekintetben nehéz év volt az oktatás, de az egész emberség számára is. Úgy tűnik, hogy a koronavírus okozta helyzet nehezén már túl vagyunk, és lassan visszaállhat minden a normális kerékvágásba. Bár ennek pontos időpontja számunkra még ismeretlen, minden okunk megvan rá, hogy bizakodóan tekintsünk a jövőbe!
