Járványhelyzet, SZJA mentesség – ülésezett az ODT

Február 17-én ismét ülésezett az ODT (Országos Diáktanács) az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselőivel, köztük dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral, Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkárral és Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkárral.

Az ülést két napirendi ponttal hívták össze, amely az aktuális járványügyi helyzet, valamint a 25 év alattiak személyi jövedelemadó (SZJA) mentesség megbeszéléséből állt.

Aktuális járványhelyzet

Az aktuális járványhelyzetről dr. Maruzsa Zoltán államtitkár a napi adatok ismertetése után elmondta, hogy a helyzet sajnos nem javult érdemben, ehelyett a haláleseteknél stagnálás, illetve a fertőzöttek körében enyhe esetszám növekedés tapasztalható.

Az államtitkár az előző ODT ülésre hivatkozva elmondta, hogy bár korábban felmerült a visszanyitás lehetősége – akár elsőként a végzősök körében -, végül a Kormány a jelenlegi veszélyhelyzeti intézkedések fenntartása mellett döntött. Ugyanakkor miniszteri levélben arra kérték az intézményeket, hogy amennyiben megoldható, tartsanak csoportos érettségi felkészítő foglalkozásokat.

Dr. Maruzsa Zoltán ismertette, hogy a felhívás hatására érezhetően meglendült a csoportos felkészítők szervezése, amely nagyban segíti a végzősök érettségi felkészülését.

Az aktuális járványügyi helyzet megbeszélését követően a képviselők választ kaptak néhány, az államtitkárhoz az ülés előtt eljuttatott kérdésükre és javaslatukra.

Csak dolgozatírás céljából nem lehet behívni a tanulókat az intézményekbe

Boncsarovszky Péter, az ODT képviselője levélben jelezte, hogy tapasztalata alapján számos középiskolában a tanulókat kötelező jelleggel behívják dolgozatok és témazárók megírására. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy ez szabályos-e, illetve a tanuló távolmaradása esetén a pedagógus beírhat-e emiatt egy, vagy akár több egyest.

Az államtitkár erre azt válaszolta, hogy a Minisztérium jogértelmezése szerint ez a gyakorlat nem jogszerű, hiszen az nem felel meg az ősszel életbe lépett szabályozásnak. A tantermen kívüli digitális munkarend őszi bevezetésével párhuzamosan az intézmények megkapták a lehetőséget arra, hogy egyéni vagy csoportos konzultációkat tartsanak. A dolgozatírás azonban egyértelműen nem minősül felkészítő foglalkozásnak, tehát a diákok csak ezért nem hívhatók be.

Fontos megjegyezni, hogy azonban, ha az adott iskola rendes felkészítő foglalkozást szervez, és ennek részeként akár értékelés is születik, az nem tiltott.

25 év alatt SZJA mentesség

Az Országos Diáktanács képviselőinek kérdéseinek megválaszolását követően Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár beszámolt a 25 éveseknél fiatalabbakat érintő személyi jövedelemadó mentesség bevezetésének tervéről.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány az intézkedést 2022 január 1-től tervezi bevezetni, így a fiatalok azt követően megszerzett jövedelme személyi jövedelemadó mentes lesz. Rácz Zsófia ezentúl elmondta, hogy az intézkedés részletei még kidolgozás alatt állnak, és szeretnék, ha a kidolgozás folyamatába a diákokat is be tudnák vonni.

Ennek megfelelően kérte az Országos Diáktanácsot, hogy két fővel képviseljék a szervezetet a tervezett miniszteri egyeztetésen.

Az Országos Diáktanács tagjai a szavazáson Boncsarovszky Pétert és Hutter Róbertet bízták meg, így ők képviselték a köznevelésbe járó diákokata 25 év alattiak SZJA mentességének ügyében megtartott szakmai találkozón, amelyen az ODT delegáltjain túl jelen voltak a NIT, a HÖOK, a DIÁKÉSZ, valamint a FIVOSZ képviselői is.

A 25 év alattiak személyi jövedelemadó mentességének részletei kidolgozásáról szóló üléssel kapcsolatban hamarosan jelentkezünk.

Kiemelt kép: Az ODT kihelyzett ülésen Székesfehérváron 2019 decemberében. Forrás: ÖKK Fehérvár

Több napja támadás alatt a KRÉTA

Immár több napja akadozik a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs-, és Tanulmányi Alaprendszer), az üzemeltető nyilatkozata alapján kibertámadás érte a rendszert.

A felhasználók először előző héten észlelték, hogy a KRÉTA rendszer elérhetetlenné vált, vagy csak sokadik próbálkozásra tölt be. A sikertelen kísérleteknél az oldal 504-es, úgynevezett “Gateway Timeout” hibaüzenet jelentkezik.

Ez a típusú hibaüzenet általában arra utal, hogy egy, a weboldaltól független, de annak működéséhez szükséges kiszolgáló túl lassan reagál a felhasználó kérésére. Ilyenkor a válaszadás ideje olyan mértékben megnövekszik, hogy a kapcsoló számítógép megunja a várakozást, és inkább hibaüzenetet dob.

Az 504-es hiba arra utalhat, hogy nem a KRÉTA rendszerével van a probléma, hanem az azt kiszolgáló informatikai hálózattal.

Ezt az elképzelést erősíti meg az eKréta Informatikai Zrt. Népszavának küldött közleménye, amelyben leírják, hogy

“a rendszer folyamatosan működik, de elérhetőségét a hozzá vezető informatikai hálózat működése is befolyásolja”

Ezentúl felhívták a figyelmet a Kormány január 26-ai közleményére, mely szerint több hazai kormányzati portált összehangolt, fejlett kibertámadás-sorozat ért. A támadások fennakadásokat okoznak egyes honlapok működésében. Mint írták,

“A támadások többnyire külföldi IP címekről érkeztek, elsőszámú célpontjaik a kormányzati és közigazgatási ügyintézési portálok voltak.”

Elképzelhető, hogy a KRÉTA rendszer is hasonló támadás alatt áll. A digitális ellenőrző fenntartója mindenesetre közölte, hogy

“A kapcsolatot biztosító hálózati elemek részleges működési problémáinak elhárítása után a KRÉTA rendszer elérése ismét zavartalan lesz a felhasználók számára.”

Túlterhelésés, DDoS támadás állhat a háttérben

Ugyancsak a Népszava megkeresésére az állami intézményfenntartó, a Klebelsberg Központ megerősítette, hogy a felhasználói panaszok hátterében túlterheléses kibertámadás állhat. A Központ abban reménykedik, hogy a probléma hamarosan megoldódik.

A túlterheléses támadás, vagy szakmai nevén DDoS (distributed denial of service) azt jelenti, hogy a támadó nagy mennyiségű kapcsolódási kérelmet küld a kiszolgálónak. Ezeknek a hamis kérelmeknek a kiszolgálása pedig annyira leterheli a rendszert, hogy a többi, valódi felhasználóktól származó igényeket már nem tudja kiszolgálni.

A DDoS támadások indításához gyakran hatalmas, úgynevezett “botneteket”, vagy “zombineteket” mozgósítanak, amelyek nagyrészt megfertőzött személyi számítógépek és szerverekből állnak.

 

DDoS támadás (forrás: topreviewhostingasp.net)

A hiba elhárításáért a KRÉTA rendszer működését biztosító szerverek üzemeltetője, a NISZ (Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) sokat tehet, azonban az ehhez hasonló kiterjedtségű támadások esetében koránt sincs egyszerű dolga.

Mindenesetre ironikus, hogy maga a NISZ weboldala is a KRÉTA-hoz hasonló tüneteket mutat, tehát valószínűleg maga is támadás alatt áll.

Kiemelt kép forrása: canva.com

Megújult a Diáktájékoztatás weboldala

Hosszas munkálatok után közzétettük a Diáktájékoztatás új, kívül-belül megújult weboldalunkat! Az oldalon új sablon került beállításra, ami teljes mértékben átszabta az oldal kinézetét. Ennek megfelelően olvasóink immáron valóban egy 21. századi weblapon érezhetik magukat és tájékozódhatnak a közneveléssel kapcsolatos legfontosabb hírekről.

Az új megjelenésen kívül több ponton is igyekeztünk, s igyekszünk fejleszteni az Országos Diáktájékoztatás oldalt, célunk az, hogy az idei évtől kezdve még több és jobb minőségű tartalmakat tudjunk biztosítani olvasóinknak.

Ezzel összhangban elindítottuk Instagram oldalunkat is, valamint elkezdtük szerkesztőségünk bővítését is. A héten örömünkre két új szerkesztőségi tag is érkezett hozzánk, akik segítségével a jövőben még több fontos információról fogunk tudni beszámolni. Amennyiben te is érdeklődsz az újságírás iránt, és szívesen segítenél nekünk a tartalomgyártásban, úgy jelentkezz szerkesztőnek az Impresszum oldalunkon itt.

További újdonság a Diáktájékoztatás hírlevél, továbbá a DT közösség. Az előbbivel olvasóink mindig naprakészek maradhatnak a legfontosabb diákügyekről, hiszen új bejegyzéseinkről e-mail formájában azonnal értesülnek. A hírlevélre az oldal jobb szélén, vagy a cikk alatt lehet feliratkozni.

A Diáktájékoztatás közösség egy olyan virtuális tér, ahol az érdeklődők jobban megismerhetik Diáktájékoztatás szerkesztőségi tagjait és egymást, sőt még beszélgethetnek is velük. A közösségbe Patreon oldalunkon keresztül lehet belépni itt.

Bár idén több nagyobb változást is bevezettünk, továbbra is ügyelünk arra, hogy hűek maradjunk eredeti alapelveinkhez, mint például, a véleményalkotás joga az olvasóé és a Diáktájékoztatást nem nyereségszerzés céljából alapítottuk. Mindennek fényében izgatottan várjuk pontosan mit is rejt számunkra a 2021-es esztendő!

Február 1-ig biztosan marad a digitális oktatás

Orbán Viktor miniszterelnök az operatív törzs mai ülése után ismertette, hogy legalább február 1-ig meghosszabbítják a hatályos korlátozó intézkedéseket. A döntés értelmében a középiskolás osztályok esetében marad a tantermen kívüli digitális munkarend.

A ma reggeli döntés előzménye, hogy az Operatív Törzs tegnap azt javasolta a kormánynak, hogy továbbra is tartsák fenn a tantermen kívüli digitális munkarendet. Úgy tűnik a kormány megfogadta a testület javaslatát, hiszen ma bejelentették, hogy legalább február 1-ig meghosszabbításra kerülnek a hatályos korlátozó intézkedések.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió stúdiójában. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a fentieken túl elmondta, hogy a végső megoldást a vakcina jelenti, s ameddig az elérhetővé nem válik, addig olyan életre kell berendezkedni, amelyre ilyen körülmények között lehet.

A ma hozott döntéseket várhatóan a hónap végén fogják felülbírálni.

Kiemelt kép forrása: canva.com

2020. évi összefoglaló

Koronavírus

Koronavírus! – A 2020-as évet talán ezzel a szóval tudnánk a legjobban összefoglalni, hiszen ebben az évben valóban a koronavírus alakította a domináns szerepet. Mindenesetre történelmi időket élhettünk meg (és fogunk még megélni), ugyanis a második világháború óta nem volt olyan esemény, amely hasonló szinten felbolygatta volna az emberiséget, mint tudományos nevén a SARS-CoV-2 kórokozó.

Bár az újfajta koronavírust Kínában még 2019. végén észlelték, az csak 2020. februárjában tört be Európába, majd Magyarországba is. Az új világvírus ismeretlensége, és kiszámíthatatlansága – az olasz tapasztalatokkal együtt – arra késztette a világ kormányait, hogy drasztikus, soha nem látott korlátozó intézkedéseket vezessenek be. Míg sok országban rendkívüli tanítási szünetet hirdettek, Magyarország precedens nélküli lépésre szánta el magát.

Tantermen kívüli digitális munkarend

A fenyegető vírushelyzet miatt a köznevelés 2020. március 14-én áttért a tantermen kívüli digitális munkarendre. Az új, eddig ismeretlen munkarend lényege, hogy a tanulók nem látogatják az intézményeket, hanem otthonról vesznek részt az oktatásban. Az átállásra való döntés váratlanul érte a tanárokat és a diákokat, ezért napokba tellett, míg az oktatás az új rendszerre felállt. A diákok és tanáraik közel négy hónapot töltöttek “távoktatásban”, amely kétségen kívül mindenki számára emberpróbáló időszak volt.

Az oktatás szereplőinek azonban mégis sikerült felvenniük a fonalat, így a 2019/2020-as tanév teljes értékűnek számított, és hosszabbítás nélkül idejében véget is ért. Az érettségi vizsgákat is megtartották, amelyek ugyancsak teljes értékűeknek számítottak a felvételi eljárásban, bár a szóbeli érettségi vizsga nem volt kötelező.

Digitális oktatás 2020 felmérés

A tavaszi digitális oktatás végét járva, gondolva arra, hogy az ősszel ismét bevezetésre kerülhet a digitális munkarend, Ázbej Theodor és csapata – akik mind az Országos Diáktanács tagjai – átfogó felmérést indítottak a témában. A cél összetett volt: átfogó képet kapni a digitális munkarend működéséről, a diákok eszközellátottságáról, a használt szoftverekről, az oktatás hatékonyságáról, s legfontosabban, a hasznos, és követendő gyakorlatok feljegyzése és továbbítása a döntéshozók felé.

A Digitális oktatás 2020 felmérés terjesztésébe az Országos Diáktájékoztatás újonnan megalakult online portál is beszállt. A portál megadta a szükséges informatikai hátteret, amelynek köszönhetően a felmérés rövid időn belül eljutott Magyarország valamennyi iskolájának postafiókjába. Az akciónak köszönhetően végül összesen 7687 kitöltés érkezett a kérdőív 60 (!) kérdésére.

A kérdőív válaszait a fiatalok alaposan kielemezték, majd eredményeiket egy 12 oldalas dokumentumban összegezték. 
A dokumentumban szó esett a diákok eszközellátottságáról, az oktatás pedagógiai módszertanáról, az általános tapasztalatokról, de a szerzők javaslatokat is megfogalmaztak a döntéshozóknak.

A vezetői összefoglaló alapján, a tavaszi időszakban a válaszadók 90%-a rendelkezett a digitális tanuláshoz szükséges eszközökkel, a legtöbbet használt szoftver a KRÉTA és a Google Classroom volt, és a diákok összességében eredményesnek ítélték meg az oktatás ezen fajtáját. A felmérésből kiderült, hogy a digitális munkarend sikere jelentős részben a megtartott online órák számával állt összefüggésben. Azok a tanulók akik több online órán vettek részt, eredményesebbnek ítélték az oktatást.

A felmérés részletes eredményeit a csapat az Országos Diáktanács júliusi ülésén ismertették dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak, s Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkárnak, akik nagy érdeklődéssel fogadták a prezentációt. A diákok által megfogalmazott javaslatok egy része később beépítésre került a minisztérium által kiadott ajánlásokba.

Az ODT tagjai a 12 oldalas tanulmányt az Országos Diáktájékoztatás oldalán publikálták. A Digitális oktatás 2020 felmérése itt tekinthető meg.

KRÉTA

A tavaszi tantermen kívüli digitális munkarend során előtérbe kerültek a digitális oktatási szoftverek, közöttük a leggyakrabban használt a KRÉTA volt. A tavaszi időszak során rengeteg iskola használta a KRÉTA szoftverét nem csak a tanórák és jegyek beírására, hanem a diákokkal való kapcsolattartásra, valamint a különböző feladatok kiadására is.

Ennek következményeként a rendszer leterheltsége drasztikusan megnőtt, emiatt a szolgáltatás sokszor akadozott, vagy egyszerűen elérhetetlenné vált. A munkát tovább nehezítette, hogy a rendszert elsődlegesen tanügyigazgatási eszköznek tervezték (ezt mutatja a neve is Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) és nem kollaboratív online térnek, mint a Google Classroom vagy a Microsoft Teams.

A rendszer használatának kényelmesebbé tételéért a fejlesztők tavasszal több új funkciót is hozzáadtak, többet az Országos Diáktanács javaslatára. Így nyílt lehetőség a kiadott házi feladatok késznek való jelölésére, valamint arra, hogy a házi feladatokhoz fájlt is fel lehessen tölteni.

A KRÉTA fejlesztői a tanévzárást követően sem voltak tétlenek, júniusban kiadták az új KRÉTA mobilalkalmazásokat, amik végre lecserélték a korábbi elavultakat. Ezekről bővebben itt lehet olvasni. További fejlesztésként jelentősen növelték a szerverkapacitást, továbbá elkezdték az új KRÉTA Digitális Kollaborációs Tér fejlesztését.

KRÉTA Digitális Kollaborációs Tér (forrás: KRÉTA Tudásbázis)

A DKT egy teljesen új modulja a KRÉTA-nak, ami online munkateret biztosít az iskoláknak. Az új kollaboratív térben a tanárok kényelmesen adhatnak ki órai-, és házi feladatokat, továbbá akár virtuális tanórát is tarthatnak. A rendszer modern kialakításában jó alternatívát kínál a Microsoft Teamsnek, vagy a Google Classroomnak.

Az új rendszer kifejlesztése pont időben fejeződött be, ahogy a középiskolások ismét áttértek a tantermen kívüli digitális munkarendre.

Őszi digitális oktatás

A koronavírus járvány a tavaszi időszakot követően lecsengett, amelynek köszönhetően a nyarat sikerült jelentősebb korlátozások nélkül megúszni. Augusztus végén azonban ismét felütötte a fejét Magyarországon a kórokozó, ami ismét tömeges fertőzésbe kezdett. A tavaszi időszakkal ellentétben, ősszel azonban az egészségügyi ellátórendszer már felkészültebben várta az újabb hullámot.

Ennek köszönhetően ugyan speciális járványügyi protokoll mellett, de hagyományos tantermi oktatásban indulhatott a tanév. Végül november elejére vált olyan súlyossá a helyzet, hogy ismét jelentősebb korlátozásokat kellett hozni. A köznevelésben a gimnáziumi osztályok november 11-én átálltak az immár jól ismert tantermen kívül digitális munkarendre. Ezzel szemben az általános iskolások továbbra is az iskolákban tanulhattak, amely a Digitális oktatás 2020-as felmérés szerint is nagy segítség volt, hiszen az ő esetükben tavasszal halmozottan nehezebben ment a távoktatás.

A tavaszi tapasztalatok után az őszi átállás már sokkal gördülékenyebben ment az oktatás valamennyi szereplőjének. Bár tavasszal ez kevésbé ment, ősszel már sikerült az órák nagy részét virtuálisan megtartani, amely nagyban növelte a távoktatás hatékonyságát, és a diákok elégedettségét (a felmérés alapján). Összességében elmondható, hogy most ősszel valóban sikerült az oktatást folytatni, bár az továbbra sem olyan hatékony mint a személyes változata.

A tavaszihoz hasonlóan, ősszel is elindult egy felmérés a tantermen kívüli digitális munkarendről, bár ez ezúttal kevésbé átfogó. Az új felmérést a Nemzeti Ifjúsági Tanács az Országos Diáktanáccsal közösen készíti, és célja főként a hasznos tapasztalatok összegyűjtése. A felmérésről bővebben itt lehet olvasni.

Országos Diákparlament

Bár valóban az újfajta koronavírus játszotta 2020-ban a domináns szerepet, nem szabad elfelejtenünk a járvány előtti diák-érdekképviseleti eseményeket, amelyek közül a legjelentősebb a februárban megrendezett Országos Diákparlament.

Az ODP lényege, hogy az ország mintegy 300 tanulója, akik az ország valamennyi megyéjéből választással kerülnek meghatározásra, javaslatokat fogalmaznak meg az oktatásigazgatásnak, s a kormány vezetőinek. Az eseményt kétévente rendezik, legutóbb 2018-ban 50 javaslati pont került megfogalmazásra.

Az idei, 2020. évi Országos Diákparlamentet a hagyománynak megfelelően Székesfehérváron rendezték meg. A rendezvény összesen három napig tartott, amely alatt a diákok szekciókba rendezve mondhatták el javaslataikat. A szekciók később kijelöltek maguknak egy-egy képviselőt, akik a szerkesztőbizottságban folytathatták a munkát.

Az Országos Diákparlament szerkesztőbizottsága munka közben (ÖKK Fehérvár)

A szerkesztőbizottság feladata a beérkező javaslatok elbírálása, és a végső javaslatok megfogalmazása. A bizottság munkájára a hagyomány szerint egy este áll rendelkezésre, mert a plenáris ülés már másnap szavazna a javaslatok megerősítéséről. Idén a szerkesztőbizottság a különböző fórumok után, este 8-tól reggel 8 óráig (összesen 12 órát!) szüntelenül dolgozott, míg végül előállt 46 javaslattal.

2020. évi ODP ajánlások átadása (forrás: oktatas.hu)

Másnap a plenáris ülés a zárószavazáson összesen 45+1 javaslati pontot fogadott el, amiket az ODT tagjai ünnepélyes keretek között adtak át dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak. Február óta összesen egy pont teljesült, és 2 továbbiról van hír, hogy teljesülése folyamatban van. Az ODP pontok aktuális helyzetét itt lehet nyomon követni.

Az Országos Diákparlament egyik ajánlása nyomán októberben jelentették be, hogy az Országos Mentőszolgálat vezetésével program indul, amelyben mintegy 75 000 tanuló sajátíthatja el az alapszintű újraélesztési ismereteket. A bejelentésről bővebben itt lehet tájékozódni.

Iskolaőrség

Az elmúlt év egyik kritikus kérdése az iskolai erőszak problémájának megoldásáról szólt. Még 2019. decemberében történt az a döbbenetes eset, amikor egy győri iskolában egy 17 éves fiú hátba szúrta az 51 éves tanárát. A fiatalt a rendőrök a helyszínen elfogták, és a pedagógust a mentők kórházba szállították.

Az eset mély megdöbbenést váltott ki az egész társadalomban, és lépésre sarkallta a kormányt. A győri eset után előtérbe kerültek a korábbi hasonló, de kevésbé súlyos esetek is, amikor pedagógust diák fenyegetett meg, vagy bántalmazott. Az ügy a 2020. évi Országos Diákparlamenten is szóba került, és megszületett az ajánlás 19. pontja.

“19. Kérjük az oktatásért felelős minisztert, vizsgálja meg annak lehetőségeit, hogy milyen további eszközök állhatnak rendelkezésre a pedagógusok elleni verbális és fizikai bántalmazások megakadályozására és megelőzésére.”

2020. évi Országos Diákparlament ajánlásai

A kormány végül lépett, és benyújtott egy törvénytervezetet az iskolaőrség létrehozására és a Büntető Törvénykönyv szigorítására. A törvénycsomagot 2020. július 3-án a Parlament nagy többséggel megszavazta, így az a köztársasági elnök ratifikációját követően hatályba lépett. Az iskolaőrségről, és az elfogadott törvénycsomagról bővebben itt lehet olvasni.

forrás: Twitter/Magyar Rendőrség

Az új intézkedés keretein belül az őrök szeptember 1-jén 423 iskolában kezdték meg a munkát. Az iskolaőrök szükségességét mutatja, hogy az első hónapban összesen 206 esetben volt szükség a közbeavatkozásukra a rend fenntartása érdekében.

Országos Diáktájékoztatás

Az Országos Diáktájékoztatás online köznevelési tanuló-érdekképviseleti portált 2020. májusában azzal a céllal indítottuk, hogy minél jobban tájékoztathassuk a diákságot az őket érintő ügyekről, valamint, hogy párbeszédet teremtsünk köztük és az őket képviselő diáktársaik között. Korábban az Országos Diákparlament és Országos Diáktanács munkáját csak nehezen, az egyes tagok személyes közösségi oldalaikon lehetett megismerni, hiszen az országos sajtó a diákügyekről csak korlátozottan számolt be.

Oldalunk létrejötte után azonnal elkezdtük a munkát, a különböző leírások elkészítését, amik segítenek eligazodni a magyar diák-érdekképviselet bonyolult, és sokszor elsőre átláthatatlannak tűnő rendszerében. A tematikus leírásokon túl, igyekszünk diáknyelven beszámolni a legfontosabb köznevelést érintő hírekről is, ezzel is segítve a hiteles információ terjedését.

Az elmúlt 8 hónapban, 3 szerkesztőnkkel (és egy további segítőnkkel) összesen 16 hírről számoltunk be, 19 oldalt készítettünk, egy részletes útmutatót írtunk, egy ODT ülésről tudósítottunk, és a Digitális oktatás 2020 felmérést segítve kiküldtünk 2857 levelet, valamint oldalunkon közzétettük annak eredményeit is.

2020-ban oldalunk 15 573 látogatót fogadott, akik összesen 64 375 oldalt lapoztak fel. A kiugróan magas látogatószámból azonban szerkesztőségünk egy fillért sem profitált, hiszen elveinkhez hűen nem futtatunk reklámokat.

Az üzemeletetési költségeinket (értsd szerverhasználat és domain-regisztráció) 2020-ban szerkesztőségünk tagjai között elosztva saját zsebből fizettük ki. Novemberben ismerőseink tanácsára létrehoztunk egy Patreon, és már meg is lett az első támogatónk!

2020 minden tekintetben nehéz év volt az oktatás, de az egész emberség számára is. Úgy tűnik, hogy a koronavírus okozta helyzet nehezén már túl vagyunk, és lassan visszaállhat minden a normális kerékvágásba. Bár ennek pontos időpontja számunkra még ismeretlen, minden okunk megvan rá, hogy bizakodóan tekintsünk a jövőbe!

Felmérés indult az őszi digitális oktatásról

Felmérést indított a Nemzeti Ifjúsági Tanács az Országos Diáktanáccsal közösen az őszi tantermen kívüli digitális munkarend tapasztalatairól.

A cél a tavaszi felméréshez hasonlóan a digitális munkarend hasznos és jó tapasztalatainak begyűjtése, majd ezek továbbítása a döntéshozók részére. A mostani felmérésben újdonság, hogy a speciális védelmi intézkedésekkel elindított tanévkezdéssel kapcsolatban is fogalmaz meg kérdéseket. A kutatásban az oktatás valamennyi szereplője részt vehet, beleértve a diákokat, szülőket és pedagógusokat.

Az új, őszi/téli felmérésen a fenti célcsoporton belül bárki részt vehet, a részvétel egy online kérdőív kitöltésével valósul meg. A felmérés eredményeit megjelenésüket követően beszámoló formájában közölni fogjuk.

Az őszi/téli digitális munkarendről szóló kérdőív kitöltése


Kérdőív kitöltése

Megosztási link: https://bit.ly/digitalisoktatasfelmeres

Az egyetemválasztást segítő rendezvénysorozat kezdődik

Az egyetemválasztásban nyújt segítséget a győri Városi Diákfórum által szervezett most induló rendezvénysorozat. A VDF Országos Online Egyetemválasztó célja, hogy segítsen a célegyetem kiválasztásában, valamint a továbbtanulással kapcsolatos egyéb kérdések megválaszolásában.

A járványhelyzetre való tekintettel idén elmaradnak a személyes nyíltnapok, ezért is döntött úgy a VDF, hogy online rendezvénysorozatot indít az egyetemválasztás témájában. A rendezvény lehetőséget teremt, hogy a diákok kényelmesen, otthonról is megismerhessék a számukra kiszemelt egyetemeket.

A rendezvénysorozat az ország számos felsőoktatási intézményébe nyújt betekintést. A programban résztvevő diákok a hallgatók élménybeszámolóinak meghallgatásán túl, kérdéseket is intézhetnek az idősebb társaikhoz.

Az előadások várható témája az adott egyetem kollégiumi rendszerének, hallgatói önkormányzati programjainak, valamint tanulmányi ösztöndíj-lehetőségeinek bemutatása lesz majd.

A programsorozat előadásai a győri Városi Diákfórum Facebook oldalán kerülnek majd közvetítésre, de utólag is visszatekinthetőek lesznek. A VDF Facebook oldala az alábbi linken tekinthető meg: https://www.facebook.com/vdfgyor

Az előadások időpontjai

Időpont Egyetem
December 11. (péntek) 19:00 Nemzeti Közszolgálati Egyetem
December 15. (kedd) 19:00 Budapesti Corvinus Egyetem

A fenti alkalmakon túl további előadások a nézők igényeinek megfelelően lesznek majd. A diákok igényüket és kívánságaikat ugyanúgy a VDF Facebook oldalán található űrlapon jelezhetik.

Kiemelt kép forrása: shutterstock.com

Mondjunk együtt köszönetet a tanároknak!

Dr. Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa, és dr. Schrankó Péter az OTP Fáy András Alapítvány ügyvezető igazgatója közös levélben fordultak a diáksághoz azzal a kéréssel, hogy segítsenek abban, hogyan tudnák megköszönni a tanárok áldozatos munkáját a 2020-as évben.

Levelükben írták, a 2020-as év

“példa nélküli esztendeje a világ oktatástörténetének”,

ugyanis ilyen mértékű iskolabezárásra talán csak a világháborúk idején volt példa. Mint írták, korábban próbálkoztak már azzal, hogy különböző digitális technológiák bevezetésével segítsék a tanulást, de teljes átállásra senki sem számított.

Kifejtették, az első időszak mindenhol a különféle próbálkozásokról szólt, a tanévet valahogy folytatni kellett. Ez időszak alatt gyakran lehettek a diákok tanúi kisebb nagyobb sikereknek, kudarcoknak, de ha a 2020-as évet összegezni kell

“mégis joggal érezhetjük úgy, hogy sikerült megoldani a feladatot, a tanárok jól vizsgáztak”.

A levélben szerepel, hogy most zajlik a tapasztalatok összegzése, a jó gyakorlatok feljegyzése. Az utóbbi év megpróbáltatásai során sokat tanulhattak egymástól az oktatás szereplői, mint fogalmaztak

“generációk dolgoznak ma is együtt azért, hogy sikeresek lehessenek a diákok.”.

A szerzők a levél végén fordulnak a diáksághoz, amiben arra kérik őket, hogyan mondanának a tanároknak köszönetet, dicséretet az elmúlt év áldozatos munkájukért. Mint írják, tisztelettel számítanak mindenki véleményére, ötleteire.

“Őszintén reméljük, hogy Karácsony előtt közösen fogalmazhatunk meg országos dicséretet a magyarországi tanároknak.”

A diákok ötleteit, válaszait a https://www.otpfayalapitvany.hu/web/egykedvesgondolat oldalon található kérdőív segítségével tudják megosztani.


dr. Aáry-Tamás Lajos és dr. Schrankó Péter teljes levelének megtekintése

Kiemelt kép forrása: canva.com

Október 1-től kötelező lesz a lázmérés az iskolákban

Október elsejétől kötelező lesz a lázmérés az iskolákban a diákok és pedagógusok számára jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kormány hivatalos Facebook oldalára feltöltött videóban.

Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában elmondta, hogy a lázmérés alapvetően digitális eszközökkel történik, de azokban az iskolákban, ahol nagy a létszám, akár hőkamerák elhelyezése is indokolt. A szükséges eszközök beszerzése folyamatban van, de október 1-ig még számos intézkedés várható jelentette ki.

A járványügyi szabályok betartását, valamint a megfelelő tisztító- és fertőtlenítő eszközök meglétét a járási hivatalok fogják ellenőrizni az oktatási intézményekben írja a hirado.hu.

A legfontosabb járványügyi szabályokat tartalmazó eljárásrend megtekinthető az Oktatási Hivatal honlapján itt. Ebben szerepel, hogy a tanórákon és foglalkozásokon nem kötelező a maszk viselése, viszont a közösségi terekben mindenki köteles eltakarni az arcát. Amennyiben lehet mindig oda kell figyelni a távolságtartás szabályaira, a tanórákat jó idő esetén akár kint is meg lehet tartani.

A protokoll bevezetéséről és alkalmazásáról az intézményvezetők kötelesek gondoskodni, és megvalósításukat a fenntartók ellenőrzik.

Az iskolai járványügyi protokollokról, valamint azok betartásának országos tapasztalatairól hamarosan beszámoló formájában jelentkezünk.

A vírus iskolai megjelenése esetén kizárólag az Operatív törzs dönthet tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről, rendkívüli szünet elrendeléséről pedig csak az Oktatási Hivatal dönthet. Gyermekfelügyeletet online oktatás, valamint tanítási szünet idején is biztosítanak az intézmények.

Kiemelt kép: koronavirus.gov.hu; Forrás: oktatas.hu

Digitális oktatás, iskolaőrség – ülésezett az Országos Diáktanács

Kedden (2020.07.14-én) ülésezett az Országos Diáktanács az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szalay utcai épületében. Az ülések állandó résztvevői dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár, dr. Jásper András a Diákközéletért Alapítvány elnöke, Szabó Bálint és Turi Ádám Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökségi tagjai, valamint a diáktanács 42 fős testülete.

Az ülést két napirendi ponttal hívták össze, amely a digitális munkarend tapasztalatainak megbeszélése, valamint az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges intézkedések ismertetése volt.

Tavaszi digitális oktatás tapasztalatai

Az ülés elején Kisfauldy László helyettes államtitkár bemutatta a tantermen kívüli digitális munkarend tapasztalatait. Beszámolójában több témára is kitért, többek között az infrastruktúra helyzetére, az államilag biztosított oktatási tartalmakra, a pedagógusok módszertani támogatásának módjára, az érettségi kérdésére, valamint a digitális munkarend általános tapasztalataira.

Infrastruktúra és digitális tartalmak

Az infrastruktúra kérdésénél szó esett egy 2019-ben lefolytatott országos felmérésre, amelyből az derült ki, hogy a diákok 90%-a rendelkezik számítógépes hozzáféréssel (a családban van legalább egy számítógép), és nagyjából mindenkinek van okos telefonja. Az intézmények infrastrukturális helyzete sem állt rosszul, hiszen az elmúlt években körülbelül 100.000 új eszköz került beszerzésre.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a digitális munkarend bevezetésével nagyon leterhelődtek az állami portálok szerverei (pl. OH, KRÉTA), ezért jelentős szerverkapacitás bővítést hajtottak végre. Ennek eredménye érezhető is volt, hiszen a márciusban még mindennapos KRÉTA szerver leállások idővel teljesen megszűntek.

A beszámolóból kiderült, hogy a minisztérium több portálon is igyekezett oktatási anyagokat közzétenni, erre példa, hogy márciusban közel 80 okos tankönyvet töltöttek fel a Nemzeti Köznevelési Portálra. Ezenkívül a magánszolgáltatók is segítettek, ugyanis többen is díjmentesen elérhetővé tették tartalmaikat (pl. Mozaik kiadó).

A legnépszerűbb állami oktatási portál a sulinet.hu volt, amelyet naponta átlagosan több mint 100.000 látogató böngészett.

A pedagógusok módszertani támogatására ajánlásokat tettek közzé az Oktatási Hivatal honlapján, amelyet időközben folyamatosan frissítettek. Az ajánlásokat március 14-én (a kihirdetés másnapján) kb. 174.000-en nézték meg, a napi átlag pedig 80.000 körül alakult.

Kisfaludy László szerint külön eredmény, hogy a digitális munkarendre való átváltással nem csökkentek a tanulmányi követelmények, nem vonták ki az értékelésből a március 16-a utáni időszakot, valamint nem verték szét az osztályokat (a tanulócsoport struktúra egyben marad). Mindennek köszönhető, hogy idén teljes értékű tanévet lehetett zárni.

A digitális munkarend elején napi közel 500.000 jegyet regisztráltak a KRÉTA rendszerben, ez év végén tetőzött, közel 2.5 millió értékeléssel. Mindeközben a tanulók összesen naponta közel 400.000 szer léptek be a KRÉTA rendszerbe (ismeretlen, hogy ez hány egyedi felhasználó, hiszen az időkorlát miatt egy tanuló naponta akár 3-4 szer is beléphetett).

Érettségi

Az érettségi kérdésére vonatkozóan elhangzott, hogy a megtartásról szóló döntést széles körű egyeztetés előzte meg (többek között kikérték az Országos Diáktanács véleményét is). Az egyeztetés szereplői mind egyetértettek abban, hogy a halasztásnak nem lett volna túl sok értelme, hiszen semmi sem garantálta a helyzet idővel történő javulását. Ennek megfelelően az érettségi vizsgák (az előrehozott érettségik, és a szóbelik kivételével) eredeti ütemterv szerint zajlott le, természetesen megfelelő egészségvédelmi intézkedések mellett. A tanulóknak lehetőséget adtak a visszalépésre is, de ezzel összesen csak a tanulók 3%-a élt (körülbelül 2500 visszalépő).

A vizsgák biztonságban lezajlottak, nem tudni olyan fertőzöttről, aki az érettségi megszervezése miatt kapta volna el a vírust. A vizsgák eredménye pedig az elmúlt évek átlagának megfelelő volt.

Általános tapasztalatok

Általános tapasztalat, hogy a tantermen kívüli digitális munkarend bár nehéz, de összességében eredményes volt. A pedagógusok többsége helytállt, de voltak kevésbé jó példák is. Ez az időszak jelentősen megterhelte a szülőket is.

Érdekes tapasztalat továbbá, hogy a diákok, az életkor emelkedésével, egyre inkább szerették, vagy megbarátkoztak a digitális munkarendben történő oktatással.

Elhangzott, hogy ezalatt a pár hónap alatt, sikerült több évnyi módszertani fejlődést, innovációt elérni, aminek egyes elemeit át kell emelni a jövő oktatásába.

A minisztérium ősszel hagyományos tanévkezdésre készül, az új munkarendre való átállás csak célzottan, adott intézményekben, adott településeken valósulhat meg (a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve).

Szó esett arról is, hogy a járványhelyzet közben módosult a köznevelési törvény is, amelynek eredményeként az iskoláknak szűk korlátok között lehetőségük lesz a jövőben önállóan is bevezetni a digitális munkarendet.

A digitális munkarendben folyó oktatásnak folyamatos kihívásai a gyermekek/szülők túlterhelésének megakadályozása, az egységes platformok használata, a további színvonalas oktatási tartalmak fejlesztése, a pedagógusok módszertani, és digitális kompetenciái fejlesztése, valamint az infrastruktúra továbbfejlesztése, különös tekintettel a rászoruló gyermekekre. Ezek megoldásán a minisztérium várhatóan tovább dolgozik.

A helyettes államtitkár előadásának befejeztével Ázbej Theodor (budapesti ODT tag) vette át a szót, és kezdte meg az Országos Diáktanács által végzett felmérés eredményeinek bemutatását. Az ODT “Digitális Oktatás 2020” című felmérésének eredményeit itt lehet megtekinteni.

Iskolaőrség

Az Országos Diáktanács tagjainak előadását követően Kisfaludy László beszámolt az iskolai erőszak megakadályozása, és megelőzése érdekében szükséges intézkedéseiről. Elmondta, hogy az iskolaőrség hálózatának kiépítése csak az egyik ilyen intézkedés, a kormány nem csak ennek eszközével próbálkozik, hanem számtalan egyéb puhább intézkedéssel is.

Maruzsa Zoltán államtitkár hangsúlyozta, hogy csak is kizárólag olyan intézményekbe telepítik őket, ahol ezt kifejezetten kérik. Az előzetes igényfelmérésből kiderült, hogy közel 500 intézményben, mintegy 600 iskolaőr teljesíthet szolgálatot (tehát lesz olyan intézmény, ahol több iskolaőr is dolgozik majd). Az intézmények listáját, ahova majd kerül iskolaőr, hamarosan publikálni fogják.

Az Országos Diáktanács képviselői a munkát várhatóan szeptemberben folytatják.

A kiemelt kép forrása: ÖKK Fehérvár