Maradnak az érettségire felkészítő foglalkozások

Az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján számolt be dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az oktatást érintő kérdésekről.

Az Oktatási Hivatal honlapján egy továbbfejlesztett módszertani ajánlást tettek közzé.
Az államtitkár elmondta, hogy mivel ez egy rövid lezárás és nem hónapokra készülnek, így nem lesz gyermekfelügyelet sem az óvodákban, sem az iskolákban.

A gyermekétkeztetés az 556/2020-as kormányrendelet szerint történhet.

A középiskolák tekintetében nincs szükség változtatásra, tehát maradhatnak a kiscsoportos érettségire és szakmai vizsgákra felkészítő foglalkozások.

A középfokú felvételi vizsgákkal kapcsolatban azt mondta, hogy a szóbeli vizsgák folyamatát nem lehet megszakítani és javasolják az online térbe való átköztöltetést.

A kollégiumokban minden a korábbiak szerint marad.

Az intézményeket már a sajtótájékoztató előtt tájékoztatták ezekről.

Az államtitkár felhívta a figyelmet az oltásra való regisztrációra.

Kiemelt kép forrása: canva.com

Biztonsággal megtarthatók az idei érettségi vizsgák

Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár tartott beszámolót az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján. Az államtitkár emlékeztetett: A kormány döntése értelmében meghosszabbodott a veszélyhelyzeti rendelkezések hatálya. Ez azt jelenti, hogy a középfokú oktatási intézmények 9. és ennél magasabb évfolyamain továbbra is tantermen kívüli digitális munkarendben tanulnak a diákok 2021. március 1-ig biztosan. Az érettségi vizsgákról nem változott a kormány álláspontja a korábbiakhoz képest.

Az óvodákban és az általános iskolákban az elsőtől nyolcadikig terjedő évfolyamokon jelenléti oktatás van. Ahol szükséges, ott a tanügyi intézkedéseket azonnal meghozzák a tanév elején kiadott, és azóta is követett intézkedési terv szerint. Ezeken a feladatellátási helyeken továbbra is kötelező a testhőmérsékletmérés és a távolságtartás. A fokozott takarítás és fertőtlenítés érdekében az Operatív Törzs havonta mintegy egy 300 ezer liter fertőtlenítőt biztosít az iskoláknak és óvodáknak.

“A védekezés eredményes.”

Januárban az iskolák és óvodák esetében kifejezetten alacsony volt az elrendelendő intézkedések száma. Tegnap, hétfőn 73 óvodában, az óvodák 2,5%-ban volt rendkívüli szünet, jellemzően egy-egy csoportban. Ezenkívül 115 általános iskolában, az intézmények mintegy 4%-ában tanult jellemzően egy-egy osztály tantermen kívüli digitális munkarendben. De ezekben továbbra is folyik az oktatás, működik az iskola.

Megvizsgálták és azt tapasztalták, hogy a hiányzások aránya január folyamán elmaradt az előző években megszokottaktól, ami azt mutatja, hogy a koronavírus elleni védekezés összességében az egyéb megbetegedések valószínűségét is érdemben csökkentette. Ez nagyon jó hír, hiszen a gyermekek így tudnak tanulni.

Érettségi vizsgák

A kormány a tavaszi érettségi vizsgákkal kapcsolatban nyilvánvalóvá tette az álláspontját, miszerint a korábbiakban már kialakított óvintézkedések mellett mind a vizsgák írásbeli, mind pedig a szóbeli részét biztonságban le tudják bonyolítani. 2020 őszén is sikerült a vizsgákat több tízezer tanuló számára problémamentesen megszervezni. Egy teremben legfeljebb 10 fő jelenlétében az írásbeli vizsgák biztonsággal lebonyolíthatók, a szóbeli vizsgák ugyancsak kellő távolságtartás mellett megszervezhetők. 2020 tavaszán csaknem 80 ezer, ősszel pedig 30 ezer tanuló érettségizett le úgy, hogy sehol nem alakult ki fertőző góc. Az államtitkár hozzátette azt is, hogy mindezek mellett az elmúlt évek átlagának megfelelő eredmények is születtek. 

Nem készülnek változtatásokra, mert megvan a kellő tapasztalatuk és tudják, hogy az érettségi vizsgákat biztonságosan meg lehet tartani. A jelentkezés már elindult, a vizsgákkal kapcsolatban minden technikai információ megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján. Aki tájékozódni szeretne, ezen a felületen meg tudja ezt tenni – nyilatkozta a tárca államtitkára.


AZ OKTATÁSI HIVATAL HONLAPJA

A középiskolák megfelelő évfolyamjain továbbra is szervezhető és szervezendő egyéni vagy csoportos felkészítő alkalom az iskolákban – jelenléti formában is -, az alapvető egészségvédelmi szabályok betartása mellett. Az államtitkár kifejezetten kéri is a középiskolákat, hogy az érettségi előtt álló, végzős tanulóknak, különösen a közismereti tárgyakból biztosítsanak lehetőséget ilyen konzultációkra, hogy a vizsgákra történő felkészítés minél eredményesebb legyen.

Dr. Maruzsa Zoltán beszámolt arról is, hogy egyeztettek az Országos Diáktanáccsal is, amellyel áttekintették ezt a kérdéskört. Az intézmények egy része már szervez kiscsoportos felkészítőket, de fontosnak tartják, hogy ez mindenhol megvalósuljon. Ezzel összhangban a napokban levélben is kérték az intézményvezetőket arra, hogy a felkészítésre fordítsanak kiemelt figyelmet.

https://www.youtube.com/watch?v=4yklHA7VMpU&feature=youtu.be

Központi írásbeli vizsga – középiskolai felvételi

Az államtitkár tájékoztatta a nézőket arról is, hogy a január 23-i vizsganapon, illetve a január 28-án és február 5-én tartott pótnapokon zökkenőmentesen megvalósult a középfokú felvételi eljárás írásbeli része. A jelentkezők a vizsgákat 535 helyszínen írhatták meg, a tavalyi érettségi során már bevált biztonsági intézkedések mellett. A jelenleg rendelkezésre álló, még nem végleges adatok alapján az első pótnapon 935 tanuló vizsgázott, a másodikra előzetesen 193 fő regisztrált a vizsgák rendben lezajlottak. Nincs tudomásuk arról, hogy bárhol is megbetegedésekre, gócok kialakulására került volna sor.

Fontos lehet kiemelni, hogy a felvételizők nagyon komolyan vették a vizsgát, nem rémültek meg a járványügyi kockázatokról, ezt onnan látják, hogy tavaly mindösszesen 73.188 fő jelentkezett a központi felvételi vizsgákra, 2% nem jelent meg. Idén 76.633 fő jelentkezett és csak 1,6% volt, aki nem jelent meg a vizsgán, tehát az adatt még kedvezőbb is mint tavaly. Az adatok jól mutatják, hogy a fiatalok megbíztak a védelmi intézkedésekben.

Folyamatosan érkeznek már be az eredmények is. Az előzetes statisztikák alapján, a dolgozatok több mint 90%-os feldolgozottsága alapján azt látják, hogy az elmúlt évekhez nagyon hasonló eredmények születtek, mindössze néhány pontos ingadozás volt mérhető a korábbi adatokhoz képest. Az idei évben sokak szerint a matematika picit könnyebb, a magyar kicsit nehezebb volt.  A matematika feladatsor átlagpontja alacsonyabb lett, mint a magyaré. A 8. évfolyamos tanulók a megszerezhető kétszer 50, azaz összesen 100 pontból átlagosan 47,2 pontot szereztek. Ezen belül a magyar átlageredménye: 24,4 pont. A matematikáé 22,7 pont lett. Ez nagyjából megfelel a korábbi eredményeknek. 2016-ban például szinte pontosan ilyen átlag született.

Ahogy eddig is, a 6. és 4. évfolyamon valaminél magasabb átlageredményt értek el a vizsgázók.

A felvételi vizsgák sikeresek voltak, a célnak megfeleltek. Az átlageredmények nem romlottak. Az adatok alapján a köznevelési rendszer eredményesen látta el a feladatát az elmúlt hónapokban, a járványügyi helyzet ellenére is. Az államtitkár megjegyezte, ha ez nem így lett volna akkor látványosan rosszabb eredményeket is tapasztalhattak volna most. Ennek nagyon örülnek, hogy nem sikerült rosszul. – jegyezte meg dr. Maruzsa Zoltán.

Oltás a pedagógusok körében

Ameddig elegendő vakcina nem áll rendelkezésre arra kéri az államtitkár az intézmények vezetőit, pedagógusokat, hogy az általuk vezetett intézményekben minél nagyobb számban regisztráljanak a védőoltásra. Amint a szükséges mennyiségű vakcina rendelkezésre áll, természetesen azonnal sor kerül az érintettek, a jelentkezők oltására. A köznevelésben 195.000 pedagógus és nevelés-oktatást közvetlenül segítő személy dolgozik, közülük eddig valamivel több, mint 51 ezer fő regisztrált az oltára. Ez kicsivel több mint 26%. A 60 év feletti pedagógusok körében kedvezőbb az arány, 55% regisztrált. Mindenkit bíztat a regisztrációra.

“Egyre közelebb vagyunk, kerülünk ahhoz, amikor az iskolafolyosók a középiskolákban is megtelhetnek majd élettel, együtt vehetnek majd részt pedagógusok és diákok azokon a közösségi programokon, eseményeken, amelyeket most korlátozni vagyunk kénytelenek” – mondta dr. Maruzsa Zoltán.

“A védelmi szabályok betartásához sok erőt és kitartást kívánok! Szeretném megköszönni minden kedves kollégának, pedagógusnak, iskolai- és óvodai dolgozónak az elkötelezett munkáját.”

Kiemelt kép forrása: MTI

Dr. Maruzsa Zoltán portréinterjú – államtitkár és családapa

Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár nevét a diákok általában csak rendkívüli bejelentésekkor, illetve az Országos Diáktanács és a Diákparlament munkája körül hallják. De ki is valójában ő, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumában éjjel-nappal dolgozik a magyar köznevelés jövőjéért.

Portréinterjúnkban olvasóink betekinthetnek a kulisszák mögé, és jobban megismerhetik államtitkár úr azon személyiségét is, ami a sok bejelentés mögött rejlik.

Járványhelyzet, digitális oktatás

Sokszor láttam Orbán Viktor miniszterelnök úr Facebook videóiban, hogy Ön is ott van az Operatív Törzs ülésein. Hogy viseli ezt a megfeszített és gyors tempót? Mik az általános napirendi pontok, mi alapján dolgozik a testület?

Eddig sem unatkoztunk, de a megszokott terhelésen túl heti három újabb ülés reggel 6 órai kezdéssel, hónapokon át, elég megterhelő, de ezt tudomásul kell venni, az emberek azt várják tőlünk, hogy kezeljük a járványügyi helyzetet, nem azt, hogy kipihentek legyünk.

Az ülés mindig az általános helyzetkép, adatok, számok, diagrammok, görbék, nemzetközi hírek, újdonságok áttekintésével indul. Utána az aktuális kérdésekkel foglalkozunk, ami akkor éppen folyamatban van. Végül mindenki felvetéssel élhet, hogy mi az, amire az ő felelősségi területén szükség lenne, amihez az OT véleménye és döntése szükséges.

Mit gondol a digitális oktatás, s az oktatás jövőjéről?

Sokkal erősebben jelen lesz az életünkben a járvány után a digitális eszközhasználat és a még nem is létező oktatástechnikai megoldások, ezzel lépést is kell tartanunk, a jelenléti oktatás ugyanakkor megmarad.

Tudom, hogy Ön többgyermekes édesapa, az Ön lányai hogyan viselik az otthontöltött mindennapokat és mik a tapasztalataik? Ha valamelyikük fiatalabb, akkor hogyan oldották meg azt, hogy ki tanuljon a vele?

Négy lányom van. A legnagyobb elsős gimnazista, november 11. óta otthonról tanul, nagyon szereti, elégedett a színvonallal, de várja a nyitást. A második nyolcadikos, ő az ősszel végig azért rágta a fülemet, hogy a nyolcadikosoknak is legyen digitális munkarend. A harmadik másodikos, nagyon szeret iskolába járni, a legkisebb óvodás még, ő az ovit szereti nagyon. 2020 tavaszán, amikor mindenkinek digitális oktatás volt, elsősorban a feleségem tanult velük, mert én reggeltől estig a hivatalomban voltam, olykor-olykor bent is aludtam. Akkoriban a picik azt élvezték nagyon, hogy mind otthon voltak.

Hogyan látja a szomszédos országokban bevetett járványügyi korlátozásokat, amik az oktatásügyet érintik.

Nincs két egyforma helyzet, eltérő a járvány dinamikája, az egészségügyi kapacitások, ezért az intézkedések is eltérőek, még ha nagyon hasonló intézkedések jönnek is számításba.

Hogy látja, a digitális oktatás gyors bevetésének milyen hatásai lehetnek a jövőben az oktatásügyre? Itt arra gondolok példaképpen, hogy beépülnek ezek a rendszerek az analóg oktatásba. Volt-e pozitívuma az új munkarend bevezetésének?

Egyértelműen van, egyetlen tanügyi reform során sem sikerült volna a digitális eszközhasználatot ilyen széles körben elterjeszteni. Számos megoldás megmarad majd a mindennapokban, az okostankönyvek és a kollaborációs terek nem fognak megszűnni.

Ön mit gondol, mikor lesz vége digitális munkarendnek és mikor térhetünk vissza a rendes kerékvágásba?

Mindenkire kiterjedően már ebben a tanévben sem kellett digitális munkarendet elrendelni, bízom benne, hogy az oltások előrehaladtával ez egyre szűkülő körben lesz csak indokolt.  Jelenleg a középiskolai végzős évfolyamok jelenléti oktatásának lehetőségét vizsgáljuk, utána a tapasztalatok birtokában jöhet a 9-11 évfolyam.

forrás: MTI

Szabadidő, szórakozás

Miket szeret csinálni szabadidejében?

Régebben olvastam, néha horgásztam, mostanában ezekre nem jut idő.

Milyen háziállata van? Ha nincs akkor mi merül fel gyakran a vasárnapi ebéd közben a gyerekei által?

Gyerekkoromban macskám és nyulaim voltak. Most egy teknősünk van otthon, de a gyerekek kutyát szeretnének, ezt még megfontoljuk.

Hogyan kezdte pályafutását, hogyan jutott el az államtitkári székhez?

Egyetemi oktató voltam, mindenben aktív, szervezkedő típus. 2012-ben néhány ötlettel kerestem meg az akkori oktatásért felelős államtitkárt, Hoffmann Rózsát. Néhány hónap múlva felkért, hogy legyek a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Azóta terepen vagyok, 8 éve az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

Minek készült eredetileg, amikor középiskolás volt?

Hetedikes koromban döntöttem el, hogy történész leszek és az ELTÉ-re megyek tanulni. Így is lett.

Hogyan telik most egy általános munkanapja, kérem, mondja el a napirendjét.

Jellemzően 6:30-kor kelek, 7-30-kor indulok be a minisztériumba, mivel Budapesten kívül lakunk, reggel egy óra amíg beérek. (Amikor ülésezik az OT, akkor persze 5:15-kor el kell indulni.) Egész nap egyeztetések, megbeszélések, folyamatos e-mailezés, aláírás, telefonálás. Általában 19:30-ig bent vagyok, akkoriban fél óra is elég hazaérni. Este általában egy órát még a családommal töltök, aztán irány a számítógép, a levelezés, amire nap közben nem maradt idő, jellemzően hajnali kettőig. Az átlagember biztosan nem ezt gondolja rólunk, államtitkárokról, de aki komolyan veszi a pozícióját, annál ez nem szokatlan. Hétvégén persze lazább, akkor igyekszem kipihenni magam, de akkor is órákat töltök a számítógép előtt.

A 2020-as ODP során sok fiatal látta Önt koncerten mulatni, melyik a kedvenc együttese és szívesen jár el koncertekre?

Fiatalabb koromban a Beatrice, az Edda, a Bikini volt a nagy kedvenc, de szeretem a diszkót és a nemzeti rockot is. A lényeg: ha buli van, ott a helyem! Nem a zenekaron múlik, hanem az embereken, hogy milyen a hangulat. 

Mi lesz az első dolog, amit csinálni szeretne a járványügyi korlátozások feloldása után?

Az előző kérdés témájánál maradva: állománybulit szeretnék szervezni, aztán pedig egy elmaradt pinceavatót kell bepótolni, élő cigányzenével, aminek szintén nincs párja…

Diákérdekképviselet, NAT

Mit gondol az Országos Diáktanács (ODT) munkájáról? Mit gondol a mai diákérdekképviseleti rendszerről?

Szerintem adottak a keretek, tartalommal az érdekképviselet tagjai tudják azt megtölteni. Nekem az előző és a mostani ODT-ről is az a véleményem, hogy nagyon szimpatikus, felelősségteljes és gondolkodó fiatalok alkotják, öröm velük dolgozni.

Mi a jelenlegi helyzet az Országos Diákparlament (ODP) pontjaival kapcsolatban és mit gondol róluk?

Fontos, hogy lássuk, mi érdekli a fiatalokat, mik lennének az ő intézkedéseik súlypontjai, ha nekik kellene igazgatni az oktatási rendszert, ez az ODP és az ODT feladata, hogy a diákok szemszögéből tematizálja a munkánkat. Erre a felvonultatott pontok alkalmasak.

Vett-e részt korábban az ODP-n, mint diákképviselő?

ODP-n sajnos nem vettem részt diák képviselőként, én az egyetemi hallgatói mozgalmakban lettem csak igazán aktív, úgyhogy sajnos nincs összehasonlítási alapom.

Mit gondol a diákönkormányzatok hatályos jogairól, jogköreiről?

A keretek adottak ahhoz, hogy egy diákönkormányzat megszerveződjön, aktivizálja magát és véleményt formáljon, ha ez megvan, akkor tényező lesz az iskolában. Ha nincs meg, akkor gittegylet.

Régen hallhattunk más sajtóorgánumoktól az új Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatban információt, Ön mit gondol így az első félév zárásakor az elmúlt idő tapasztalatairól? Milyen visszacsatolásokat kaptak az új módszerekkel kapcsolatban?

Az a tapasztalatunk, hogyha valami körül csönd van, akkor működik. A bevezetést természetesen monitorozzuk, a strukturális, oktatásszervezési változások megtörténtek, a szemléletmód ugyanakkor jóval lassabban változik, ahogy bármi másban is.

Mennyi időn belül fogják látni új NAT hatását a nemzetközi oktatási felmérésekben? pl: PISA

Ez egy lassú folyamat, PISA mérés eleve 3 évenként van, és ahhoz, hogy a hatást lássuk, egy 4 éves bevezetési ciklusnak meg kell történnie, tehát a 2021-es mérésre még csak kisebb hatást gyakorol, de a 2024-es már egy kicsit többet fog mutatni.

Emlékszem, egyszer említette azt, hogy részt vett az egyetemi HÖK munkájában. Kérem, meséljen az élményeiről és a legjobb emlékeiről. Miért tekinti fontosnak azt, hogy a fiatalok részt vegyenek ilyen ifjúsági csoportok munkájában?

Az ELTE BTK HÖK gazdasági elnökhelyettese és az ELTE Ajtósi Dürer sori kollégiumának Kollégiumi Bizottsági elnöke voltam. Szerveztünk rendezvényeket, sportnapot, gólyatábort, futóversenyt, szereltem fel számítógéptermet, hallgatói tanácsadó irodát, de volt, hogy mi biztosítottuk a könyvtárban a hallgatói segítőket. Sokat tudnék mesélni, óriási tapasztalatgyűjtés volt ez, bárkinek csak ajánlani tudom: az emberekkel való foglalkozás itt jól megtanulható.

A HÖK-ön kívül vett részt más ehhez hasonló diákszervezet munkájában?

Politikai ifjúsági szervezetekben is aktivizáltam magam, az természetesen más volt, hiszen ott a politikai szárnyainkat bontogattuk. Az is egy sajátos világ, érdemes belepillantani, csak vigyázni kell, hogy ne szippantson be teljesen.

Érettségi, vakcina

Sok helyen, még petíciókban is láthattuk azt, hogy a fiatalok egy része megajánlott jegyekkel szeretné befejezni a középiskolás éveit, s ezáltal nem szeretnének részt venni az érettségi vizsgákon. Ön mit gondol ezekről a kezdeményezésekről? Annyit már tudunk, hogy az érettségik a megszokott módon, a járványügyi korlátozások betartása mellett lesznek megtartva.

Természetes emberi reakció, hogyha van egy járhatónak tűnő, de számunkra kevésbé megterhelőnek tűnő út, akkor az vonzó, de ha jobban végig gondoljuk, és megértjük, hogy az egy tévút, akkor józan ésszel már nem akarunk arra menni. Ezért kell nekünk elmagyaráznunk, hogy mi a következménye, ha nincs érettségi, ha összedől a felsőoktatási felvételi rendje, és akkor ez már nem annyira vonzó.

Mikorra kerülhet sor, a gimnáziumi tanulók beoltására? Mit ajánl a diákoknak, jelentkezzenek a védőoltásra?

16 éves kor alatt semmiképpen sem javaslom, ezek a vakcinák nincsenek gyerekekre bevizsgálva, éppen azért, mert a betegség rájuk nem veszélyes. A 16-18 éves korúakat lehet már oltani, de én csak indokolt esetben, például krónikus betegségben szenvedőknek ajánlanám.

Ön jelentkezett már a védőoltásra?

Igen, elvi okokból. De fiatal vagyok, teljesen egészséges, sokan vannak előttem a sorban.

Képek forrása: EMMI

Ingyenes az internet a digitális oktatás résztvevőinek

A mai napon Orbán Viktor a Facebookon megosztott videójában beszélt arról, hogy a digitális oktatással érintett családokat a kormány ingyenes internettel is segíti.

A miniszterelnök által aláírt kormányrendelet szó szerint azt mondja ki, hogy: “A helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás harminc napra ingyenesen vehető igénybe a köznevelésben és a szakképzésben, a nappali rendszerű nevelés-oktatásban és szakmai oktatásban elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarendben működő, középfokú iskolával fennálló jogviszonyra tekintettel”.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint, a pedagógusokra és oktatókra is ugyanúgy vonatkozik ez az engedmény, mint a tanulókra és a helyette előfizetéssel rendelkező törvényes képviselőre.

“Ez magyarul annyit jelent, hogy akik digitális oktatásban vesznek részt, és ezért internetet használnak, erre az időszakra ingyen használhatják az internetet. Majd lesz egy vita erről a cégekkel, de most fontos, hogy a családok ezt a segítséget megkapják”

– mondta a kormányfő.


A bejelentés videón

Orbán Viktor a fiatalokat arra emlékeztette, hogy a digitális oktatást ne tekintsék vakációnak, hanem tanuljanak.

Kiemelt kép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Elhalasztják a szalagavatókat, megtartják a szóbeli érettségiket

Ahogyan korábban itt megírtuk, a koronavírus helyzet egyre fokozódó súlyossága miatt Orbán Viktor miniszterelnök a tegnapi napon további szigorításokat jelentett be. Ezek között szerepelt, hogy szerdától a 8. osztály feletti évfolyamok áttérnek a tantermen kívüli digitális munkarendre. A bejelentés pillanatában az ezzel kapcsolatos részletszabályokra, illetve egyéb fontos ügyekre akkor (például a szóbeli érettségik sorsára) azonban még nem derült fény. Ezekre a felmerült kérdésekre a mai napon kaphattunk választ.

Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a mai napon sajtótájékoztatón ismertette a legújabb köznevelést érintő járványügyi intézkedéseket.

Dr. Maruzsa Zoltán kiemelte, hogy a szóbeli érettségiket, valamint a központi írásbeli felvételi vizsgákat a hagyományos módon tartják meg, természetesen a szigorú egészségügyi szabályok betartása mellett. A fentieken túl még megrendezésre kerülnek az Oktatási Hivatal által szervezett tanulmányi versenyek is (például az OKTV-k).

Az államtitkár továbbá bejelentette, hogy döntés született a szalagavatók tekintetében. A szalagavatókat kötelező jelleggel el kell halasztani. A halasztás pontos időtartalmáról azonban még nem esett szó.

A tantermen kívüli digitális munkarend bevezetésével kapcsolatban Maruzsa Zoltán kifejtette, hogy szerdától a középfokú iskolákban a 9., a 9. nyelvi előkészítő és az ezek feletti évfolyamokon, továbbá a fejlesztő nevelést végző iskolákban, valamint az általános iskolai felnőttoktatásban tantermen kívüli digitális munkarend lép életbe.

A digitális munkarend bevezetése alatt kivételt képez a szakiskolák, szakgimnáziumok és készségfejlesztő intézmények gyakorlati oktatása, amennyiben annak megtartását digitális formában nem tudják megoldani.

Gyermekfelügyeletet az érintett évfolyamok életkorára való tekintettel nem szerveznek. A gyermekétkeztetést az igények alapos felmérését követően biztosítani kell.

A köznevelési feladatokat ellátó kollégiumok nyitva maradnak, de a 8. osztálynál magasabb évfolyamon tanuló diákoknak szombatig el kell hagyniuk a kollégiumot. Ez alól azonban mentességet kérhetnek a sajátos nevelési igényű tanulók, valamint az éppen érettségizők. Egyéb, egyedi sajátos esetekben az igazgató engedélyezheti a bennmaradást.

Az államtitkár ezen kívül kitért arra is, hogy a digitális munkarend támogatása érdekében valamennyi elektronikus szolgáltatás, a Nemzeti Köznevelési Portál, a Sulinet, a Tankönyvkatalógus, a KRÉTA és az új KRÉTA digitális kollaborációs tér is rendelkezésre áll, hogy segítsék a tanárok és diákok olajozott közös munkáját, ezáltal pedig a minél magasabb hatásfokú oktatás-tanulást.

Dr. Maruzsa Zoltán sajtótájékoztatót tart 2020.11.10-én. Forrás: EMMI

Maruzsa Zoltán hozzátette, hogy a tavaszi gyakorlattól eltérően szükség esetén lehetőség lesz egyéni és kiscsoportos konzultációk szervezésére. A pedagógusok és az iskola dolgozói a tavaszi időszakhoz hasonlóan, ugyanúgy be tudnak járni majd az iskolába és onnan is tudnak dolgozni.

Az államtitkár végül köszönetet mondott minden pedagógusnak, az elmúlt két és fél hónap kitartó és megpróbáltatásokban gazdag munkájáért. Külön kiemelte, hogy a megelőző intézkedések és az ő odafigyelésüknek köszönhetően nem váltak az iskolák és óvodák többségei járványügyi gócponttá.

“Az oktatás működik, gyermekeink fejlődnek, okosodnak, növekednek és gyarapodnak, legyen szó a hagyományos vagy akár a tantermen kívüli, digitális munkarendről”

– fogalmazott az EMMI államtitkára.

Kiemelt kép forrása: MTI

Szerdától a középiskolákban digitális munkarend lép életbe

Orbán Viktor miniszterelnök a mai napon, 2020.11.09-én további korlátozó intézkedéseket jelentett be a vírus megfékezése érdekében. Ezek közül a diákokat érintő legfontosabb, hogy a szerdai naptól kezdődően a középiskolákban, 8. osztály felett tanórán kívüli digitális munkarend lép életbe.

A miniszterelnök beszédében elmondta, hogy bár felkészítették a kórházakat, de ha továbbra is ilyen ütemben terjed a vírus, akkor a kórházak nem bírnák a rájuk nehezedő terhet, ezért szigorításra van szükség.

 “A maszk viselése tehát önmagában már nem elegendő a vírus megfékezésére.”

Új korlátozások

Orbán Viktor ismertette, hogy a Parlament dönt a vészhelyzet 90 napos meghosszabbításáról. Amennyiben ezt a testület megszavazza, akkor kedd éjféltől a következő új korlátozások lépnek hatályba:

  • 8. osztály felett digitális munkarend lép életbe
  • a felsőoktatás csak online formában működhet, a kollégiumokat is be kell zárni
  • a bölcsődék, óvodák és általános iskolák a 14 éven aluliak számára nyitva maradnak,
  • este nyolc és hajnali öt óra között kijárási tilalom lesz,
  • minden gyülekezés tilos,
  • szabadtéren az egyéni sportolás megengedett, de az amatőr csapatsport tilos,
  • a szabadidős létesítményeket, az edzőtermeket, az uszodákat, a múzeumokat és az állatkerteket zárva kell tartani,
  • az éttermek bezárnak (csak házhozszállítás lesz lehetséges, az üzemi étkezdék nyitva maradhatnak),
  • az üzletek, fodrászok és egyéb kisipari szolgáltatók este 19:00 órakor bezárnak,
  • a szállodák csak üzleti célból érkezett vendégeket fogadhatnak, turistákat pedig nem,
  • általános a rendezvény tilalom lép életbe,
  • családi összejöveteleken illetve más magán rendezvényeken legfeljebb 10-en vehetnek részt,
  • esküvők csak lakodalom nélkül lehetségesek,
  • az egyházi illetve a polgári szertartásokon a szertartáshoz szükséges személyek, a tanúk, a szülők és testvérek vehetnek részt,
  • a temetéseken csak legfeljebb 50 fő vehet részt,
  • a sport mérkőzéseket csak zárt kapuk mögött lehet megtartani,
  • a kórházi és iskolai dolgozókat, az óvónőket és bölcsődei dolgozókat hetente célzottan tesztelni fogják,
  • a szállodáknál a zárás utáni első 30 napban, a november 8-ig történt foglalásokat illetve azok nyolcvan százalékát az állam megtéríti, de ez feltételekhez kötött,
  • az éttermeknek és szabadidős létesítményeknek a dolgozóik után erre a 30 napra nem kell járulékot fizetniük, az állam a munkavállalók bérének felét megtéríti, de ez is feltételekhez kötött.

A fentieken túlnyúló, köznevelést érintő intézkedésekről például, hogy mi lesz az őszi szóbeli érettségi vizsgák sorsa a cikk publikálásának pillanatában ismeretlen. Amennyiben ezekre fény derül akkor azokat közöljük.

Orbán Viktor miniszterelnök a bejelentések előtt. Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Kiemelt kép forrása: MTI, a kiemelt kép a 2020-as évértékelő beszéd során készült.

75.000 diák tanulhatja meg az újraélesztést!

Teljesülhet az Országos Diákparlament ajánlásának 20. pontja, azáltal hogy 75 ezer diákot megtanítanak a szakszerű újraélesztésre!

Győri Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az újraélesztés világnapján (Word Restart a Heart Day) bejelentette, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának segítségével 1542 pedagógus részesül újraélesztés-oktatói képzésben. A pedagógusok 4+4 óra digitális, valamint gyakorlati képzéssel “alapszintű újraélesztés-oktató” minősítést kapnak, amelynek birtokában továbbadhatják tudásukat a diákoknak.

A mentőszolgálat hivatalos Facebook oldalán megjelent bejegyzéséből kiderül, a program keretében mostantól az összes 7. osztályos tanuló elsajátíthatja az alapszintű újraélesztést. A sikeres készségátadást gyakorlati eszközök, ún. Ambubabák is segíthetik majd.

A szóvivő ismertette, hogy a programtól azt remélik, hogy a jövőben együtt még több embert sikerüljön megmenteni.

Teljesülhet az ODP ajánlásának 20. pontja

A tegnapi napon bejelentett programmal teljesülhet az Országos Diákparlament ajánlásainak 20. pontja, amely azt szorgalmazza, hogy minél több köznevelési intézményben helyezzenek el félautomata defibrillátor készüléket, valamint hogy annak használatára tanítsák meg az ottani pedagógusokat, diákokat.

“20. Helyezzenek el köznevelési intézményekben félautomata defibrillátor készüléket, továbbá képezzék ki az intézmények dolgozóit és lehetőség szerint az ott tanuló diákokat annak használatára.”

2020. évi Országos Diákparlament ajánlásai

Hutter Róbert, az Országos Diáktanács budapesti póttagja, az ODP ajánlás 20. pontjának egyik eredeti kezdeményezője a diaktajekoztatas.hu-val ismertette, hogy Magyarországon naponta kb. 26.000 ember hal meg hirtelen keringésleállásban. Ez napi 70 ilyen jellegű halálesetet jelent.

Keringésleállás esetén a beteg túlélése szempontjából elengedhetetlen a szakszerű újraélesztés azonnali megkezdése. Nemzetközi tanulmányok mutatják, hogy keringésleálláskor bármiféle beavatkozás nélkül percenként körülbelül 10%-kal csökkennek a beteg túlélési esélyei. Szakszerű újraélesztés mellett ez az arány 3-4%-ra is csökkenthető. A mentők 8-10 perces, gyors kiérkezési idejével számolva is azonnal felismerhető, hogy a beteg sorsa első sorban a laikusok életmentő tevékenységétől függ.

https://www.youtube.com/watch?v=EgFhnGPjnLI

Hutter Róbert szerint az Országos Diákparlament ajánlásának 20. pontja többről szól, mint egy egyszeri eszközbeszerzésről. A cél a szemléletformálás, hogy minél többen figyeljenek egymásra, és merjenek segíteni, ha baj van. Úgy véli a defibrillátor ennek szimbóluma, amely nem csak a közvetlen életmentésben hasznos. A készülék folyamatos jelenléte felelősségtudatot ébreszt a tanulókban, amely által idővel megbarátkoznak az esetleges a beavatkozás gondolatával, így ha egyszer az utcán előttük esik össze valaki, már bátorsággal merjenek az illető segítségére sietni.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Országos Mentőszolgálat tegnapi bejelentésével pedig ehhez jutunk egy lépéssel közelebb.

 A kiemelt kép forrása: aedsuperstore.com

Kialakult a 2020/2021-es tanév rendje

Normál menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet, szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola a jelenlegi koronavírus-helyzet alapján.

A kormányzat az Operatív Törzzsel és a járványügyi hatóságokkal együttműködve folyamatosan értékeli a helyzetet és szükség esetén további intézkedésekről dönt.

Hamarosan az iskolák megkapják az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt a protokollt amiben, a járvány elleni védekezéshez szükséges teendők is szerepelnek. A kormány emlékeztetett:

Továbbra is alapfontosságú, hogy beteg, a koronavírus tüneteit mutató gyermeket ne engedjenek a szülők közösségbe

Kiemelten fontos az, hogy a szülők magatartása felelősségteljes legyen, hiszen az alapvető intézkedésekkel elkerülhetőek az iskolákat érintő korlátozások.

“A veszélyhelyzet idején elrendelt és sikeresen működő tantermen kívüli, digitális munkarendben gyűjtött tapasztalatokat és eredményeket az EMMI, az iskolák és a pedagógusok is elemzik, és szakmai egyeztetéseket követően a hagyományos iskolarend keretében is alkalmazzák. A kormány emellett felkészül a járvány esetleges második hullámára és ehhez a nemzeti konzultáció keretében augusztus 31-ig várja a magyar emberek véleményét arról, hogy támogatják-e azt, hogy járvány idején az iskolás gyermeket nevelő családok és tanárok számára ingyenes legyen-e az internet.”

– írja a kormany.hu

Tanév elejétől minden nappali tagozatos tanuló ingyen kapja a tankönyveit

“A kormány döntése értelmében 2020 szeptemberétől minden nappali tagozatos diák, csaknem 1,2 millió tanuló ingyenes tankönyvellátásban részesül.”

– nyilatkozta Dr. Maruzsa Zoltán az EMMI köznevelésért felelős államtitkára.

Az államtitkár hozzátette, hogy 2013-ban, amikor elindult az ingyentankönyv-program, szociális alapon a diákok 54 százaléka, 614 804 fő, 2019-ben pedig már a diákok 85 százaléka, 1 080 836 fő részesült ingyenes tankönyvellátásban.

Maruzsa Zoltán beszélt arról, hogy mivel módosult a Nemzeti alaptanterv (NAT), összesen 61 új vagy átdolgozott tankönyv készült el, amit 12 ezer oldalon, 130 szakértő írt, szerkesztett, tördelt és lektorált.

Az EMMI államtitkára közölte, az idei tankönyvjegyzéken 52 kiadó 2907 tankönyve szerepel, a jegyzéken szereplő könyvek csaknem 54 százaléka az Oktatási Hivatal kiadásában készült el. Összesen 1918 állami kiadású tankönyv szerepel a jegyzéken, ami az összes könyv 65 százaléka.

Hogy is néz ki a 2020/2021-es tanév időügyileg?

Íme a szünetek és az első félév vége:

2020/2021-es tanév 2020.09.09 – 2021.06.15.
őszi szünet 2020.10.23. – 2020.11.01.
téli szünet 2020.12.19. – 2021.01.03.
első félév vége 2021.01.22.
tavaszi szünet 2020.04.01-06.

A témahetek, témanapok az alábbiak szerint lesznek beütemezve:

Magyar Diáksport Napja 2020.09.25.
PÉNZ7 – pénzügyi és vállalkozói témahét 2021.03.01-05.
Digitális Témahét 2021.03.22-26.
Fenntarthatósági Témahét 2021.04.19-23.

Az érettségi vizsgák időpontjai:

Az őszi érettségi vizsgák október 16-án, a tavasziak május 3-án kezdődnek.

Kiemelt kép: pexels.com; Forrás: kormany.hu; MTI